Legújabb bemutatónk a világhírű írónő, Agatha Christie - Tíz kicsi néger (új címén: Mert többen nincsenek) című, nagy sikerű regényének ihletéséből született, melyben a bűn fogalmának értelmezése, mint erkölcsi dilemma áll, tíz szimbolikus bűnjel köré építve. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 18. vasárnap, 19:00
Az eredeti műben egy tökéletesen kidolgozott, és végrehajtott bűncselekmény sorozat története rajzolódik ki, melynek főszereplői - és egyben áldozatai - olyan hétköznapi emberek, akik akarva, vagy akaratlan, de valami fajta bűnt követtek el, mely bűn nem nyert megfelelő büntetést, vagy feloldozást.
A regényt olvasva felmerül a kérdés, hogy ki a valódi bűnös, és ki a valódi áldozat? Vajon hány minket, a közvetlen környezetünket, vagy akár az egész emberiséget érintő bűneset zajlik a szemünk előtt? Látjuk a bűnjeleket, de hiába, cselekedni nem tudunk, vagy nem akarunk, a bűnösök pedig inkognitóban élik tovább az életüket.
Szürreális új produkciónkban egyéni sorsok bontakoznak ki, melyek arra sarkallnak, hogy feltegyünk magunknak a kérdést: áldozatok vagyunk, vagy bűnösök, és tehetünk-e bármelyik ellen, ha felismertük, vagy felismertették velünk?
Koreográfus: Fodor Zoltán és az Inversedance Társulat
Zene: Gergely Atilla
Látvány és fényterv: Fodor Zoltán
Díszlet: Rákay Tamás
Jelmez: Veréb Diána Sára
Dramaturgia: Juhász Károly
Videó: Dinea László
Produkciós menedzser: Sándor Zoltán
Technikai munkatárs: Petróczy Attila
Előadja: az Inversedance Társulat táncművészei és vendégei
Támogatók: Balatonföldvár Város Önkormányzata, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Előadó és Alkotóművészetért Alapítvány
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
