A kutatási terület a párkapcsolat, a közösségi viszonyok és az egyén saját története ezekben a nagyon is hétköznapi, mégsem általános rámákban, ahol a drámák már mind megtörténtek, ahol nincs semmi, amit más ne élt volna meg, mégis, a történés pillanatában olyan újszerű és felfoghatatlan minden pillanat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 30. vasárnap, 19:30
Ez az előadás az életet próbálja megragadni. Az élethez pedig feltétlenül szükséges a test, amit terek - fizikai és érzelmi, kapcsolati és kulturális - vesznek körül. A kérdés az, hogy milyen hatással vannak ránk a terek, a helyek, az emberek. A darab ráadásul születéssel kezdődik, az angyal? földre szállásával, s kísér egészen a halálig.
Hogyan mosódnak össze idők-arcok-dimenziók és mozdulatok?
Hogyan válik az emlékezés a test és a jelen részévé? Hogyan élünk?
Egy emberi útkeresés, ami mindegyikünket érint.
Az emberi lét alapvető dolgaira, felvetéseire és kihívásaira keressük a választ.
A születéstől a halálig és azon belül is az eleve elrendelt utunkra helyezzük a hangsúlyt, amely során különböző emberekkel találkozunk, akikkel talán párkapcsolatot alakítunk ki és később családot alapítunk. Az előadás az emberi lét olyan alapvető dolgaira, felvetéseire és kihívásaira keresi választ, mint a távolság, az emlékezet, a körülöttünk lévő térhez való viszonyulás és az idő múlása. Ennek a keresésének a középpontjában pedig a párkapcsolat, a család és az egyén áll.
Nyilván vannak bizonytalan pillanatok is az életünk során. Az egész egy keresés: nem tudjuk, hogy pontosan merre haladunk, de érezzük, hogy mennünk kell és sejtjük, hogy a vége az elmúlás lesz.
Egyszerre foglalkozunk a távolsággal, a körülöttünk lévő térrel és az ehhez való viszonyulásunkkal, illetve a kommunikációval, a társas érintkezéssel, a párkapcsolattal, a családdal. Melyik pillanatban kezdenek az emberek és helyek összefolyni mögöttünk? Megérkezünk, megalapozzuk, kiépítjük magunk körül az életünket, és eközben újra és újra ugyanazt az utat járjuk be. Az egyénnek önmagához, a fizikai és szellemi külvilághoz és más emberekhez való viszonyát elemezzük.
Táncosok: Bakonyi Jusztina, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Nagy Csaba Mátyás, Feledi János
Díszlet-látvány: Minorics Krisztián, Feledi János
Jelmez: Bati Nikolett, Feledi János
Zene: Montázs
Fénytervező: Pető József
Rendezés-koreográfia: Feledi János, Harangozó-díjas
Az előadás erőteljes villódzó fényeket tartalmaz.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
