A kutatási terület a párkapcsolat, a közösségi viszonyok és az egyén saját története ezekben a nagyon is hétköznapi, mégsem általános rámákban, ahol a drámák már mind megtörténtek, ahol nincs semmi, amit más ne élt volna meg, mégis, a történés pillanatában olyan újszerű és felfoghatatlan minden pillanat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 30. vasárnap, 19:30
Ez az előadás az életet próbálja megragadni. Az élethez pedig feltétlenül szükséges a test, amit terek - fizikai és érzelmi, kapcsolati és kulturális - vesznek körül. A kérdés az, hogy milyen hatással vannak ránk a terek, a helyek, az emberek. A darab ráadásul születéssel kezdődik, az angyal? földre szállásával, s kísér egészen a halálig.
Hogyan mosódnak össze idők-arcok-dimenziók és mozdulatok?
Hogyan válik az emlékezés a test és a jelen részévé? Hogyan élünk?
Egy emberi útkeresés, ami mindegyikünket érint.
Az emberi lét alapvető dolgaira, felvetéseire és kihívásaira keressük a választ.
A születéstől a halálig és azon belül is az eleve elrendelt utunkra helyezzük a hangsúlyt, amely során különböző emberekkel találkozunk, akikkel talán párkapcsolatot alakítunk ki és később családot alapítunk. Az előadás az emberi lét olyan alapvető dolgaira, felvetéseire és kihívásaira keresi választ, mint a távolság, az emlékezet, a körülöttünk lévő térhez való viszonyulás és az idő múlása. Ennek a keresésének a középpontjában pedig a párkapcsolat, a család és az egyén áll.
Nyilván vannak bizonytalan pillanatok is az életünk során. Az egész egy keresés: nem tudjuk, hogy pontosan merre haladunk, de érezzük, hogy mennünk kell és sejtjük, hogy a vége az elmúlás lesz.
Egyszerre foglalkozunk a távolsággal, a körülöttünk lévő térrel és az ehhez való viszonyulásunkkal, illetve a kommunikációval, a társas érintkezéssel, a párkapcsolattal, a családdal. Melyik pillanatban kezdenek az emberek és helyek összefolyni mögöttünk? Megérkezünk, megalapozzuk, kiépítjük magunk körül az életünket, és eközben újra és újra ugyanazt az utat járjuk be. Az egyénnek önmagához, a fizikai és szellemi külvilághoz és más emberekhez való viszonyát elemezzük.
Táncosok: Bakonyi Jusztina, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Nagy Csaba Mátyás, Feledi János
Díszlet-látvány: Minorics Krisztián, Feledi János
Jelmez: Bati Nikolett, Feledi János
Zene: Montázs
Fénytervező: Pető József
Rendezés-koreográfia: Feledi János, Harangozó-díjas
Az előadás erőteljes villódzó fényeket tartalmaz.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
