A Le Sacre du printemps 1913-as bemutatójának 100. évfordulójára készült a Bozsik Yvette Társulat Tavaszi áldozatának felújított változata, megújult jelmezekkel, szcenikával és koreográfiával, a Nemzeti Táncszínház felkérésére.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: március 22. péntek, 19:00
Igor Stravinsky orosz korszakából való zenék közül a Tavaszi áldozat ősi rítusokat idéz fel, brutális barbarizmusával katasztrófákat jósol. Az eredeti koreográfia kiindulópontja a legendás Nizsinszkij és Nizsinszka darab orosz rituális világa, ezt ötvözi a koreográfus saját stílusával és a mai kor érzésvilágával. A Bozsik Yvette Társulat az idén 30 éves, a darabbal ezt az évfordulót is ünnepeljük.
A Lakodalom című darabot Bozsik Yvette nagyapja emlékére készítette 1996-ban a Közép-Európa Táncszínház felkérésére, most újragondolva, új jelmezekkel és díszlettel, felújított koreográfiával került bemutatásra, a 30 éves Bozsik Yvette Társulat ünnepi programsorozatának részeként a Nemzeti Táncszínházban. A darab szürreális családi kép egy falusi esküvőről. Két családot megismerve találkozhatunk szenvedéllyel, szerelemmel, féltékenységgel és előítéletekkel. A koreográfiában úgy keverednek a hagyományos néptánc elemei groteszk megjelenésben a modern tánc gesztusaival, ahogy Lajkó Félix zenéjében a népzene, a jazz és a modern zene. Bozsik Yvette az előadással emléket állít a gyermekkorának, és szeretett csodálatos nagyapjának, Cseh Istvánnak. A főszerepet a társulat alapító táncművésze, Vati Tamás alakítja.
Tavaszi áldozat
táncolják: a Bozsik Yvette Társulat és vendégtáncosai
zene: Igor Stravinsky
tér, fény: Pető József
jelmez: Juristovszky Sosa
koreográfus-asszisztens: Krausz Alíz, Vislóczki Szabolcs
koreográfus: Bozsik Yvette
Lakodalom
előadják: a Bozsik Yvette Társulat és vendégtáncosai
zene: Lajkó Félix szerzeményei és hawaii dalok felhasználásával
tér: Vati Tamás
jelmez: Bozóki Mara eredeti jelmezei alapján Bati Nikoletta
fény: Pető József
próbavezetők: Soós Erika, Vislóczki Szabolcs
koreográfus: Bozsik Yvette
Támogatók: NKA, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, KIM
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
