A Tátikák ezt az eltűnt és elfelejtett időt, létezésünk ősállapotát idézi meg, amely egyben a tánc kezdete is, a még önazonos test eredendő megnyilatkozása.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. február 13. csütörtök, 19:00
Tátikák
Góbi Rita Társulat
Nem emlékszünk születésünkre, de testünk nem felejt, őrzi világra jövetelünk kínkeservét, az ’első lélegzetvétel’euforikus szabadságát. A Tátikák ezt az eltűnt és elfelejtett időt, létezésünk ősállapotát idézi meg, amely egyben a tánc kezdete is, a még önazonos test eredendő megnyilatkozása. Az emberek, akár a növények,kinyílnak, majd becsukó́dnak, idő̋nként lelassulnak, lekókadnak, de tündökölnek is.Az előadás hat fiatal virág játéka, záródnak és megnyílnak, egymásra figyelnek, beszélgetnek - ez a "kánontánc", amelynek minimalizmusa jellemzi a koreográfiát.
Koreográfia: Góbi Rita
Zene: Szegő Dávid
Fény: Pavla Beranová (CZ)
Jelmez: Marie Gourdain (FR)
Koreográfus asszisztens: Sinthavong Zsófia
Produkciós asszisztens: Marosi Liliána
Kreatív producer: Bakk Ágnes Karolina
Fotó: Dusa Gábor
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A Pulcinella című táncszínházi előadás a commedia dell’arte hagyományaira épít, mely a műfaj mozgásvilágát táncszínházi eszközökkel ötvözi, így a gesztusok és a fizikai kifejezésmód még hangsúlyosabbá válik.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
