Felgyorsult, elgépiesedő, az emberi érzelmek jelentőségét deminuáló, produkció- és fogyasztásorientált 21. századunkban nehezen találnánk még egy emberi érzést, érzelmi állapotot, mely az ember nembeli lényegének ilyen fontos attribútuma maradt volna.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: nedeľa, 25. jún 2023, 19:00
Az emberré válás évmilliós fejlődéstörténetében az életösztön és a fajfenntartás DNS-spirálba kódolt, felülírhatatlan parancsa mellett elsősorban a munka, a gondolkodás, és az érzelmek megjelenése emeli a homo sapienst az állatvilág hatalmas piramisszerkezetének csúcsán álló főemlősök fölé.
A teremtés vagy az evolúció ismételhetetlen, ám lényegileg bizonyíthatatlan, egyszeri és egyedi csodája gyönyörű képességünk, a szeretni tudás. Ennek megmagyarázhatatlan működésű, erejű, hatalmú, összetettségű érzelemkomplexuma a szerelem, melynek birtoklása az ésszel fel sem fogható univerzum végtelen határain belül csakis és egyedül az embernek adatott meg.
Férfi – Emődi Attila
Nő – Ellenbacher Kamilla
Szerelmes ifjú-1 – Plita Márk
Szerelmes lány-1 – Forczek Janka
Szerelmes ifjú-2– Varga Dániel
Szerelmes lány-2 – Anna Manetti
Manó – Fodor Sára
Tündér – Suba János
Állat – Szalai-Bordás Ádám
Virág – Martina Tizzi
Játékmester: Baráth Zoltán
Emberek, lények , Férfiak, nők – GG Tánc Eger táncművészei
Dramaturg: Pinczés István
Zene: Montázs- Zombola Péter Erkel-, és Bartók-Pásztory-díjas /ROAD Zenekar
Fénytervező: Pető József
Látvány: Topolánszky Tamás
Szcenika: Engler Imre, Fodor Zsolt
Jelmeztervező: Kiss Kata
Koreográfus-asszisztens: Emődi Attila
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Újhelyi Réka
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás Harangozó-díjas, érdemes művész
Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósul meg.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy különleges utazásra invitáljuk nézőinket nemzetközi koreográfusaink vezetésével.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
