Nehezen találnánk nemzeti történelmünk zivataros félmúltjában olyan legendás alakot, mint Wittelsbach Erzsébet királyné, az európai királyi udvarok leggyönyörűbb hölgye, akit a magyarok – bajor származása ellenére is – magyarnak tartottak, rajongó szeretettel öveztek és szívükbe fogadtak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, May 23 2025 7:00PM
A magyarok Sisinek becézett szépséges királynéja a Habsburg-ház embertelenül merev etikettjének szorításában vergődik: a birodalom súlyosbodó gondjaival foglalatoskodó férje elhanyagolja, anyósa zsarnokoskodása tönkreteszi mindennapjait, gyermekeit nem nevelheti és kedvenc kedvteléseinek sem élhet. Olaszországban és Magyarországon érzi otthon magát, tökéletesen megtanul magyarul, szoros személyes kapcsolatot ápol a magyar főrendekkel, legfőképp az Andrássy családdal és Deák Ferenccel. Számos történész egybehangzó véleménye szerint „Erzsébet női eszköztárával presszionálta az uralkodót a magyarokkal való kiegyezés előkészítésére”.
A Sisi életéről szóló romantikus regények és filmek után a GG Tánc Eger vezetője, Topolánszky Tamás állítja táncszínpadra a szerencsés csillagzat alatt született ifjú hercegnő, a kezdetben felhőtlenül boldog császárné és magyar királyné, szabadságra vágyó, mégis béklyóban vergődő, gondokkal terhelt, majd a Genfi tó partján váratlanul tragédiába torkolló életét.
Előadják:
Sisi, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné: Marialaura Savino
Ferenc József császár: Emődi Attila
Zsófia főhercegnő, Ferenc József anyja, Fekete Árny: Anna Manetti
Andrássy Gyula magyar gróf: Szalai-Bordás Ádám
Ilona, Sisi nővére: Winkelmayer Zsófia
Rudolf, Sisi harmadik gyermeke: Plita Márk
Vetsera Mária, Rudolf szerelme: Ellenbacher Kamilla
Merénylő (Luigi Luchen): Hung-Ming Pan
Közreműködik a Perla Vonósnégyes
További szereplők:
Martina Tizzi, Horvárh Bence, Suba János
Dramaturg: Pinczés István, Jászai-díjas
Zeneszerző: Zombola Péter, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező: Mira János, Jászai-díjas
Szcenika: Engler Imre/Fodor Zsolt
Fővilágosító: Oláh Sándor
Ügyelő: Ujhelyi Réka
Koreográfus-asszisztnes: Emődi Attila
Rendező-asszisztens: Kiss Alexandra
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás, Harangozó-díjas, érdemes művész
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Gárdonyi Géza Színház, EMMI, NKA, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Eisberg Hungary Kft
A táncelőadás felújítása az NKA támogatásával valósult meg.
Lacus Pelso: the Latin name for Lake Balaton.
We get an insight into the ritual-filled life of barbarian settlement trying to seek out a living on the ruins of a civilisation and fighting for survival, fighting with their fears, trying to live through all things fate brings on to them.
The idea for The Nutcracker ballet came from theone-time director of the Tsarist theatre who, based on E.T.A. Hoffmann’s fairy tale entitled the Nutcracker and the Mouse King, wanted to stage a fairy tale ballet that would surpass all that had gone before, both in sound and in spectacle. Tchaikovsky was asked to compose the music and after Swan Lake and Sleeping Beauty his third and final ballet was also a great success. It was the six-movement suite of the music of The Nutcracker that was first performed in March 1892, and in December of the same year the spectacularly presented theatrical work was also performed. The Nutcracker has become the most frequently played ballet piece of all time.
“… for they were at hand, yet unreacheable, present, yet ungraspable …” (Krasznahorkai László)
Compared to Swan Lake, the well-known version of the classical ballet, I wished to rephrase the piece from another aspect,…
Ever since God gave Adam a companion, fashioned from his rib, in Paradise, the order of the world has been…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
