Nehezen találnánk nemzeti történelmünk zivataros félmúltjában olyan legendás alakot, mint Wittelsbach Erzsébet királyné, az európai királyi udvarok leggyönyörűbb hölgye, akit a magyarok – bajor származása ellenére is – magyarnak tartottak, rajongó szeretettel öveztek és szívükbe fogadtak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 23. péntek, 19:00
A magyarok Sisinek becézett szépséges királynéja a Habsburg-ház embertelenül merev etikettjének szorításában vergődik: a birodalom súlyosbodó gondjaival foglalatoskodó férje elhanyagolja, anyósa zsarnokoskodása tönkreteszi mindennapjait, gyermekeit nem nevelheti és kedvenc kedvteléseinek sem élhet. Olaszországban és Magyarországon érzi otthon magát, tökéletesen megtanul magyarul, szoros személyes kapcsolatot ápol a magyar főrendekkel, legfőképp az Andrássy családdal és Deák Ferenccel. Számos történész egybehangzó véleménye szerint „Erzsébet női eszköztárával presszionálta az uralkodót a magyarokkal való kiegyezés előkészítésére”.
A Sisi életéről szóló romantikus regények és filmek után a GG Tánc Eger vezetője, Topolánszky Tamás állítja táncszínpadra a szerencsés csillagzat alatt született ifjú hercegnő, a kezdetben felhőtlenül boldog császárné és magyar királyné, szabadságra vágyó, mégis béklyóban vergődő, gondokkal terhelt, majd a Genfi tó partján váratlanul tragédiába torkolló életét.
Előadják:
Sisi, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné: Marialaura Savino
Ferenc József császár: Emődi Attila
Zsófia főhercegnő, Ferenc József anyja, Fekete Árny: Anna Manetti
Andrássy Gyula magyar gróf: Szalai-Bordás Ádám
Ilona, Sisi nővére: Winkelmayer Zsófia
Rudolf, Sisi harmadik gyermeke: Plita Márk
Vetsera Mária, Rudolf szerelme: Ellenbacher Kamilla
Merénylő (Luigi Luchen): Hung-Ming Pan
Közreműködik a Perla Vonósnégyes
További szereplők:
Martina Tizzi, Horvárh Bence, Suba János
Dramaturg: Pinczés István, Jászai-díjas
Zeneszerző: Zombola Péter, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező: Mira János, Jászai-díjas
Szcenika: Engler Imre/Fodor Zsolt
Fővilágosító: Oláh Sándor
Ügyelő: Ujhelyi Réka
Koreográfus-asszisztnes: Emődi Attila
Rendező-asszisztens: Kiss Alexandra
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás, Harangozó-díjas, érdemes művész
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Gárdonyi Géza Színház, EMMI, NKA, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Eisberg Hungary Kft
A táncelőadás felújítása az NKA támogatásával valósult meg.
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon át a berögződött mintákat rekonstruáljuk, éljük át újra és újra, apróbb változásokkal… ezeken a bevésett mintákon lenne érdemes elindulni, felfejteni és végül letenni ezeket a transzgenerációs csomagokat.
A Lábujjhegyen új évadában ismétjátékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész:…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
