Nehezen találnánk nemzeti történelmünk zivataros félmúltjában olyan legendás alakot, mint Wittelsbach Erzsébet királyné, az európai királyi udvarok leggyönyörűbb hölgye, akit a magyarok – bajor származása ellenére is – magyarnak tartottak, rajongó szeretettel öveztek és szívükbe fogadtak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Piątek, 23 Maja 2025 19:00
A magyarok Sisinek becézett szépséges királynéja a Habsburg-ház embertelenül merev etikettjének szorításában vergődik: a birodalom súlyosbodó gondjaival foglalatoskodó férje elhanyagolja, anyósa zsarnokoskodása tönkreteszi mindennapjait, gyermekeit nem nevelheti és kedvenc kedvteléseinek sem élhet. Olaszországban és Magyarországon érzi otthon magát, tökéletesen megtanul magyarul, szoros személyes kapcsolatot ápol a magyar főrendekkel, legfőképp az Andrássy családdal és Deák Ferenccel. Számos történész egybehangzó véleménye szerint „Erzsébet női eszköztárával presszionálta az uralkodót a magyarokkal való kiegyezés előkészítésére”.
A Sisi életéről szóló romantikus regények és filmek után a GG Tánc Eger vezetője, Topolánszky Tamás állítja táncszínpadra a szerencsés csillagzat alatt született ifjú hercegnő, a kezdetben felhőtlenül boldog császárné és magyar királyné, szabadságra vágyó, mégis béklyóban vergődő, gondokkal terhelt, majd a Genfi tó partján váratlanul tragédiába torkolló életét.
Előadják:
Sisi, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné: Marialaura Savino
Ferenc József császár: Emődi Attila
Zsófia főhercegnő, Ferenc József anyja, Fekete Árny: Anna Manetti
Andrássy Gyula magyar gróf: Szalai-Bordás Ádám
Ilona, Sisi nővére: Winkelmayer Zsófia
Rudolf, Sisi harmadik gyermeke: Plita Márk
Vetsera Mária, Rudolf szerelme: Ellenbacher Kamilla
Merénylő (Luigi Luchen): Hung-Ming Pan
Közreműködik a Perla Vonósnégyes
További szereplők:
Martina Tizzi, Horvárh Bence, Suba János
Dramaturg: Pinczés István, Jászai-díjas
Zeneszerző: Zombola Péter, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas
Jelmeztervező: Papp Janó
Díszlettervező: Mira János, Jászai-díjas
Szcenika: Engler Imre/Fodor Zsolt
Fővilágosító: Oláh Sándor
Ügyelő: Ujhelyi Réka
Koreográfus-asszisztnes: Emődi Attila
Rendező-asszisztens: Kiss Alexandra
Koreográfus-rendező: Topolánszky Tamás, Harangozó-díjas, érdemes művész
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Gárdonyi Géza Színház, EMMI, NKA, Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Eisberg Hungary Kft
A táncelőadás felújítása az NKA támogatásával valósult meg.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
