
SEIOBO • Kulcsár Noémi Tellabor
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 29. szombat, 19:00
A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új bemutatójában a Man Booker-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című novelláskötetének szövegeit dolgozza fel a tánc nyelvén. A magyar és japán, hagyományos és kortárs kultúrák közti közvetítő előadásban a Tellabor táncosai mellett a Táncművészeti Egyetem hallgatói vesznek részt, és bemutatkozik koreográfusként Hajszán Kitti, a Tellabor állandó művésze is.
Az előadás során vetített idézetek a SEIOBO című hagyományos japán nó-drámából származnak.
Táncolják: a Kulcsár Noémi Tellabor táncosai, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
A részleteket fordította: Cseh Dávid
Látvány: Kulcsár Noémi és Csere Zoltán
Dramaturg: Cseh Dávid
Koreográfusok: Kulcsár Noémi és Hajszán Kitti
Koreográfus-rendező: Kulcsár Noémi, Harangozó-dijas
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!