
Sárkánymese • Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmeséink, népzenénk és néptáncaink csodálatos világába kalauzolja közönségét.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmeséink, népzenénk és néptáncaink csodálatos világába kalauzolja közönségét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 9. vasárnap, 11:00
A mesében a három szegénylegény, a „táncoló csacsi”, a gonosz boszorkány és a legyőzhetetlennek tűnő háromfejű sárkány, a kedves erdei manó és a szépséges Napkeleti-királykisasszony, valamint a pénzéhes kocsmáros és kapzsi lányai visszarepítenek bennünket azokba a tanulságos időkbe, amikor a jó (lehet, hogy nehéz küzdelmek árán, de) ésszel és kitartó munkával végül elnyeri méltó jutalmát.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A mesét színpadra írta, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Szabó Dániel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekara
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán, Appelshoffer János, Sánta Gergő
Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész, Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
A Sárga rózsa Jókai Mór 1892-ben írt pusztai regénye, amelyben szinte egy etnológus igényességével részletezi a Hortobágy természeti- és szokásvilágát. A táncelőadásban ennek a paraszti világból inspirálódott regénynek a drámai történetét dolgozta fel a Maros Művészegyüttessel Könczei Árpád koreográfus-rendező.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól. Ám egyikük sem gondolta volna, hogy azon a bizonyos nagyváradi napon, a találkozásuk egy új és szenvedélyes románcot hoz… ami mindkettőjüket magával sodorja és alapjaiban rengeti meg a magyar irodalmat.
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!