
Sárkánymese • Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmeséink, népzenénk és néptáncaink csodálatos világába kalauzolja közönségét.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes újabb kalandra hívja a gyermekeket: ismét a magyar népmeséink, népzenénk és néptáncaink csodálatos világába kalauzolja közönségét.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. február 9. vasárnap, 11:00
A mesében a három szegénylegény, a „táncoló csacsi”, a gonosz boszorkány és a legyőzhetetlennek tűnő háromfejű sárkány, a kedves erdei manó és a szépséges Napkeleti-királykisasszony, valamint a pénzéhes kocsmáros és kapzsi lányai visszarepítenek bennünket azokba a tanulságos időkbe, amikor a jó (lehet, hogy nehéz küzdelmek árán, de) ésszel és kitartó munkával végül elnyeri méltó jutalmát.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes
A mesét színpadra írta, dramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Szabó Dániel és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekara
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Koreográfusok: Zs. Vincze Zsuzsa, Zsuráfszky Zoltán, Appelshoffer János, Sánta Gergő
Rendezte: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész, Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!