Reptében • Góbi Rita Társulat
„Nem az a fontos, hogy a madár hányat csap szárnyával, hanem hogy íveljen!”
Pilinszky János
„Nem az a fontos, hogy a madár hányat csap szárnyával, hanem hogy íveljen!”
Pilinszky János
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 10. szerda, 19:30
A ’ már nem itt’ és a ’még nem ott’ köztes állapotának – a tiszta tánc eleven közegének – ad teret Góbi Rita szólóelőadása, amely az átmenetek és a metamorfózisok világába kalauzol. Ehhez a produkcióhoz készített zenét Szegő Dávid, aki különleges morzejelekkel, akusztikus, elektronikus és repetitív zörejhangokkal ad tájékozódási pontokat a minimalista eszközökből építkező tánchoz, a teljes értékű színpadi jelenléthez.
Góbi Rita 33 éve táncol és ezt a darabját összesen 17 országban mutatták már be nagy sikerrel: Korea, Csehország, Dánia, Németország, Szlovénia, Portugália, Hollandia, Mexikó, Spanyolország, Szlovákia, Románia, Szerbia, Bulgária, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Magyarország. Az előadás felkerült az Aerowaves Twenty18 legjobb 20 európai kortárstánc előadásainak listájára. Olyan díjakkal jutalmazták, mint a 2017-es évad legjobb kortárstánc előadásáért járó Lábán Rudolf-díj, az újvidéki Infant Festival legjobb előadásának odaítélt díj 2018-ban, a valenciai Festival 10 Sentidos különdíja 2017-ben, 2021-ben pedig a veszprémi TÁNC XXIII. Nemzetközi Kortárs Fesztiválon a legjobb szólóelőadás díját nyerte el.
"...kevés Góbihoz fogható precíz, tökélyre törekvő, elbűvölő technikai tudással felvértezett előadó található kortárs fronton, aki nem csupán birtokában van minden, a testről, mozgásról megszerezhető ismeretnek, de tudása kivételes előadói jelenléttel is párosul." Králl Csaba, Élet és Irodalom
Tánc és koreográfia: Góbi Rita
Zene: Szegő Dávid
Fénytervezés: Pavla Beranová (CZ)
Fénytechnikai asszisztens: Zuzana Režná / Jan Tranta (CZ)
Jelmeztervező: Sinkovics Judit
Kreatív producer: Bakk Ágnes
Produkciós asszisztens: Maros Liliána
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a költészet ihlette mozgásvilág.
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság,…
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!