Van-e élet a halál után? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki felteszi magának.
Szeretteink elmennek. Nehezen fogadjuk el, hogy ez is hozzátartozik az emberi léthez.
A nemlét az élőnek felfoghatatlan, ezért félelmetes.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 4 Marca 2020 19:00
Rekviem
Feledi János - Feledi Project
Ha valaki meghal,
az csak úgy tűnik, mintha meghalt volna.
Továbbra is tökéletesen eleven marad a múltban,
éppen ezért nagy butaság,
ha az emberek sírnak a temetésén.
Minden egyes pillanat, a múlt, a jelenés jövő,
mindig is létezett és mindig létezni fog.
(Kurt Vonnegut)
Van-e élet a halál után? Ezt a kérdést előbb-utóbb mindenki felteszi magának.
Szeretteink elmennek. Nehezen fogadjuk el, hogy ez is hozzátartozik az emberi léthez.
A nemlét az élőnek felfoghatatlan, ezért félelmetes.
Nem tudjuk, mi történik a halálpillanatában, de a remény, hogy talán van folytatás, enyhítést ad. Aki nem hisz az ezotériában, stikában még az is elolvassa a halál közeli élményekről szóló beszámolókat, mert varázslatos az alagút, a vakító fény, a boldogságérzés leírása, annak a víziója, hogy valójában nincs is halál, csak átmenet, egy másik állapotba. Ilyenkor nagyon is hiszünk az energia-megmaradás törvényében.
A darab főszereplője a nő, az ember, akinek el kell hagynia a földi életet, az eddig általa ismert létformát. Előbb a döbbenet, aztán a küzdés, majd a pánik félelem, a feladás és a végén a megbékülés.
Az előadásban szereplők oroszlánként küzdenek az elmúlás ellen, kapaszkodnak a maradásba, végül beletörődnek az életbe. Amikor elfogadják a megváltozhatatlant, felszabadulnak, és kétségek nélkül továbblépnek az ismeretlenbe.
„A halál mindnyájunkra rámosolyog. Az ember nem tehet mást, mint hogy visszamosolyog.”
Balázs Ádám készített rendhagyó,egyszerre elektronikus, de mégis magasztos hangzású filmzenét. A visszatérő főmotívum Thomas Celanus: Dies irae (Napja Isten haragjának) kezdetű éneke, ami már az első felcsendülésekor megalapozza az előadás hangulatát.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Táncszínház, RNR Művészeti Ügynökség, Synetic Pharma Kft támogatásával valósult meg.
További támogatók :MMA, Pro-Progressione
Előadók: Fehér Laura, Hoffmann Luca, Horváth Zita, Nagy Emese, Safranka-Peti Zsófia, Tóth Brigitta,
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián, Feledi János
Fotók: Dusa Gábor
Világítás: Stadler Ferenc, Hepkó Miklós
Zeneszerző: Balázs Ádám
Rendező-koreográfus: Feledi János
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi kiterjedése sűrűn változott, így nehéz meghatározni az eredeti Partium pontos területét.
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
