Az előadás Astor Piazzolla zenéjének ihletésére készült egész estés, élőzenés darab. Piazzolla művei mellett felcsendülnek Carlos Gardel fülbemászó dallamai is, aki szívesen dolgozott együtt a fiatal, tehetséges zeneszerzővel, valamint megjelennek még a darabban Piazzolla munkásságára ható más műfajok, pl. jazz és komolyzene is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Onsdag, 01. September 2021 19:00
Táncmű, amelynek során az egyes koreográfiák a férfi és nő között dúló érzések széles palettáját elevenítik meg. A koreográfiák és improvizációk változatos összeállításban mozgatják a táncosokat, akik szuggesztíven fejezik ki a zene által közvetített érzelmeket és hangulatokat. Megjelenik a tavasz vidámsága, naivitása éppúgy, ahogy egy szerelmi háromszög a kötődésekkel, féltékenységgel és megcsalással. Fergeteges lendület, majd komor hangulat, erőszak, lágyság és vadság váltakozik.
Az előadás során élőzenei kísérettel az argentin tangó valamennyi válfaja: a drámai,az elegáns tangó, a vidám milonga és a háromnegyedes vals is felvonulnak.
Előadják:
Budai László - Pirity Andrea
Barabás Béla - Hudry Kata
Huszár Tamás - Pálmai Adrienn
és az Argentin Tangó Táncszínház táncosai
Zenekar: Volver la Vida
Technika: Sipos Tibor
Rendező: Budai László
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
