A produkció egy olyan kortárs táncszínházi mű, amelynek alapvető célja egy speciális hangvételű, valamint stílus jegyeket hordozó, mély gyökerekből táplálkozó zenének a dramatizálása és táncszínházi eszközökkel történő vizuális megjelenítése, illetve színpadra állítása. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 25. szombat, 19:00
A parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.
A Parádé egy életérzést fogalmaz meg a táncszínház nyelvén. Dramaturgiai szerkesztése a Mrak című zenei albumra épülve, különböző hangulatokat, életképeket, szituációkat jelenít meg.
Boban Markovic sajátos és rendkívül dinamikus, életteli, egyúttal dramatikus zenei világára Egerházi Attila rendező-koreográfus olyan zsáner képeket alkotott meg, amelyek szarkasztikus és humorral átszőtt jelenetek füzérét alkotva jelenítenek meg egy világot és fogalmaznak meg egy életérzést.
Táncművészek:
Chiara Malavasi
Céleste Icket / Carlota Izquiredo Gil
Cristina Porres Mormeneo
Michela Piccinini
Nina Sninská
Noemi Gregnanin
Tae Sone
Francesco Vitale Farris
Gijs Stenger
Gabriele Tamolli
Jelle-Johannes Hendrix
Juan Esteban Serna Espinoza
Julián Rico Engel
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Boban Markovic Orkestra (A zenekar Mrak című albuma)
Felvételről közreműködik: Boban Markovic Orkestar
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszlettervező: Egerházi Attila
Jelmezterv: Dusana Heráková
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenikus: Bajkó György
Az előadás ősbemutatója a Bartók Tavasz keretében, a Müpa szervezésében valósult meg.
Long: I. Yeonhee-projekt: Tradicionális előadás és moderntánc Az előadókon és táncosokon kiegészítőként népiütőhangszereket is láthatunk, miközben a színtéren táncolva újragondolják az utcaszínház hagyományos elemeit. A nézőközönség a színtér két oldalán foglal helyet, így mindenki testközelből csodálhatja, ahogy megszűnik a határ a hagyomány és a modernitás, az előadás és a tánc között. Ez az előadás egészen az alapoktól alakítja át a koreai identitást a felbomlás és egyesülés végtelen folyamatában, ehhez felhasználja a tiszta statikus energiát, az ismétlődést és redukciót, a lassúságot és ürességet.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
