Orfeusz / Revenge (Élektra) • Feledi János - Feledi Project
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Kup bilet
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 28 Marca 2020 19:00
Orfeusz / Revenge (Élektra)
Feledi János - Feledi Project
Orfeusz
Az előadás látványos, lendületes, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről.
Természetesen ismeri mindenki a klasszikus történetet, azt a hírhedt visszatekintést, ami után mindennek vége.
Szentpáli Roland – Offenbach, Sztravinszkij, Gluck, Monteverdi után – ahogy maga jellemezte „mozdulati zenét”-jét Feledi János koreográfus alkotta meg. Zene és tánc egységes egészként működik.
Olyan kicsin múlik, hogy Orfeusz és Euridiké története happy end-es legyen…..most sem lesz az.
Tavalyi ősbemutatót a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar kísérte Hollerung Gábor vezényletével a 2018-as CAFe Budapest Fesztiválon.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Szentpáli Roland
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián, Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Henez Mariann, Feledi János
Rendező-koreográfus: Feledi János
Revenge (Élektra)
Az előadás Euripidész Élektra drámájából inspirálódik.
A darab a női tragikum előadása.Sorstragédia. A megbékélés, a bosszú és a háborgó lelkiismeret által szított őrület feszül egymásnak. A disszonancia egy olyan ógörög mítoszréteggel párosul, amely az emberi tudat legelemibb és legsötétebb rétegeibe hatol.
Ha jól értelmezzük a klasszikus szöveget,nagyon is mai, nekünk – és talán rólunk is – szól Euripidész tragédiája, tehát Élektra, Oresztész, Klütaimnésztra és a többiek története minket is érintő, örökké érvényes emberi – morális és gyakorlati – kérdésekre ad válaszokat.
Elhallgattatni bárkit…nehogy folt maradjon a hófehérnek mutatott falon.
Egy krimi, a mitológiai történetre támaszkodik, mégis túlmutat azon. Jelenségként ábrázolja, hogy mivé is teheti az embert a hatalom, hogyan fordítja ki önmagából. Lehet-e a bűnt tisztára mosni? Az erőszakot újabb erőszakkal semmissé tenni? A bosszú, a belső vágyaink mechanizmusát tárja elénk, benne az emberi viszonyok alakulását.
A gyönyör, amire vágyunk, és a bűn,amitől rettegünk. Bár nem kizárt, hogy fordítva, lévén a gyönyör elaltat, a bűn viszont, ha már elkövettük, további bűnökre sarkall, olyanokra, melyek nélkül sosem leszünk többek, mint hallgatással besározódott cinkosok. És olyan ez a világ, hogy mindig lesz valamiben cinkosnak lennünk, csak hallgatni kell, és túlélni valahogy.
Az alkotó a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.
Előadják: Feledi Project művészei és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei
Zene: Montázs, zenei vezető: Mádi László, Feledi János
Látvány: Feledi János
Világítás: Hepkó Miklós
Jelmez: Matisz Gábor, Henez Mariann, Feledi János
Dramaturg: Lisztóczky Hajnalka
Rendező-koreográfus: Feledi János
Nasza oferta
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Proponujemy również
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
Uwaga! Czas sesji koszyka wkrótce wygaśnie!
pozostało czasu:
00:00
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
