Menyegző • Feledi János – Feledi Project
Esküvői fieszta. Előadás az esküvőig vezető útról, a vágyról, a testiségről.
Esküvői fieszta. Előadás az esküvőig vezető útról, a vágyról, a testiségről.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. október 15. szerda, 19:30
Egy modern násztáncok világa tárul elénk, melyben három szerelmi történet bontakozik ki, a másik kiválasztásától a beteljesüléséig. A szerelem persze mindenkinek mást jelent, másképp éli meg, mást vár tőle, s mást ad magából az érzésbe.
Sztravinszkij a zeneirodalom történetének egyik szabadságharcosa, muzsikája diszharmóniák halmaza, tomboló erő. Az ember egyik legalapvetőbb ösztönére tökéletes a Menyegző zenemű, melyben a sok zenei kontratempó egy másik emberhez tartozás utáni vágy kifejezését kiválóan érzékelteti. Sztravinszkij így vallott zenéjéről, közönségéről: „Ami engem meghat, ami nekem örömet szerez, őket közönyösen hagyja, s ami őket érdekli, engem már nem vonz többé.”
Előadók: Bakonyi Jusztina, Tóth Brigitta, Wéninger Dalma, Földesi Milán, Nagy Csaba Mátyás, Perjési Patrik
Zene: Igor Sztravinszkij
Látvány, díszlet: Minorics Krisztián
Jelmez: Bati Nikolett
Fény: Pető József
Koreográfus, rendező: Feledi János
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A „rasza“ egy szanszkrit szó, jelentése „íz“. Az ind színházesztétika ezzel a szóval határozza meg azt az élményt, amely a nézőben keletkezik egy előadás során. Ahogy raszából, úgy előadás típusból is sokféle lehet. A mai klasszikus indiai táncok mind ősi gyökerekkel rendelkeznek, melyek nyomai máig felfedezhetőek a mai előadási stílusokban is.
Zsuráfszky Zoltán egész pályáját végigkíséri a versek és mozdulatok párbeszéde. Koreográfiáiban a néptánc hagyományos formái mellett mindig jelen volt a…
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!