A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 16. szombat, 19:00
A szerelem minden korban és minden nyelven értelmezhető, éppen ezért a szerelmesek története is „időtlen” és „határtalan”, bár a magyar nép kulturális nyelvén íródik, mégis bárki számára érthető. Ugyanakkor a szerelem szinonima is. A keresés és a megtalálás szinonimája, melyhez végig kell menni azon az úton, melyet az alkotók elénk raktak, s miközben vándorlunk ezen az ösvényen, egymást váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.
Nem csak térbeli utazás ez, hanem az időben is barangolunk, hiszen népzenénk régi ázsiai gyökerei ugyanúgy megszólalnak, mint azon muzsikák, melyek több világhírű magyar zeneszerzőt is inspiráltak. Európa ezeréves történeti zenéjének és táncának lenyomata ez.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Szólót énekel: Kubinyi Júlia/Pál Eszter, Hetényi Milán
Zene: Gera Attila, Herczku Ágnes, Hetényi Milán, Nyitrai Tamás, Pál István Szalonna, Sebő Ferenc, Zimber Ferenc
Koreográfus: Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fitos Dezső, Hetényi –Kulcsár Klára, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Szappanos Tamás
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Árvai György
Fény: Gimpel Ákos
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenei vezető: Karacs Gyula
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztens: Borbély Beatrix, Darabos Péter, Hetényi-Kulcsár Klára, Jávor Katalin, Farkas Máté
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor, Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A végzős évfolyam három év különféle tánctechnikai alapozást követően a negyedik évében mesterkurzusokon csiszolta a tudását. Az egyetem kitűnő mesterein felül megismerkedhettek a hazai táncélet meghatározó alkotóival, társulatvezetőivel. Az ötödik évük első hónapjait, hazai és külföldi partneriskoláknál, műhelyeknél, együtteseknél töltötték, így bemutatkozhattak nemzetközi szinten is.
A Reverie című kétfelvonásos est az álmodozás, emlékezés és elmélkedés világába hívja a nézőt. A 2024-ben alakult, fiatal és nemzetközi táncosokból álló debreceni társulat bemutatkozó műsora két különböző hangulatú darabot ölel fel.
Május 26-án a világ minden táján a Lindy Hop szerelmesei együtt ünneplik ezt az egyedülálló táncot – és most te…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
