Magyar népmesék • Bozsik Yvette Társulat
A meséket látványos díszlettel és jelmezekkel, a Müpa színpadtechnikáját kihasználva állították színpadra, az előadás rendezője Bozsik Yvette.
több
A meséket látványos díszlettel és jelmezekkel, a Müpa színpadtechnikáját kihasználva állították színpadra, az előadás rendezője Bozsik Yvette.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 10. csütörtök, 15:00
Magyar népmesék
Bozsik Yvette Társulat
Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A meséket - A papucsszaggató királykisasszonyok, A kicsi dió, Az aranyszőrű bárány, A székely asszony és az ördög, A só - látványos, játékos jelmezekkel és népzenei aláfestéssel állították színpadra. A koreográfiákat a táncművészek, és az előadás rendezője, Bozsik Yvette készítették.
Zene: Bartók Béla, Philippe Heritier, Szarka Tamás és a Kurul Dobosok szerzeményeinek felhasználásával
Hangfelvételen közreműködik: Nagy Mari
Háttérfestmények: Iványi Mirkó
Jelmez: Bati Nikoletta
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Kreatív producer: Iványi Marcell
Koreográfusok: Bozsik Yvette, Gombai Szabolcs, Krizsán Dániel, Sebestyén Tímea és Zambrzycki Ádám
Rendező: Bozsik Yvette
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
A Grimm testvérek kedves és tanulságos meséje emberi erényekről és az igazságról, amelyben mindnyájan bízunk. Sok tánccal és vidámsággal, ami a Budapest Táncszínház új programjában azzal az eltökélt szándékkal készült, hogy Magyarországon is időben megmutassák és megértessék a táncművészet értékeit és szépségeit a fiatal korosztállyal.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Duda Éva Társulat előadásainak legszebb pillanatait élhetik át egy különleges szilveszteri összeállításban!
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Gyökereink a mélybe nyúlnak. A falu zárt, hagyományőrző közössége szövetkezett a természettel, melyhez elszakíthatatlan kötelékek láncolták. Itt ideje volt az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!