Amikor a jelenben visszatérünk azokra az (időben) elveszett terekbe, amelyek éppúgy lehetnek elképzeltek, mint valóságos helyek – úgy reális minden, hogy közben az egész mégis álomszerű. Egy még be nem következett időben való létezés víziójára ugyanez érvényes.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 11. hétfő, 19:00
Ez csak látszólag térprobléma, valójában az idő, vagyis az időbe vetett ember problémája. A látszólagos múlt- és jövőidézés azonban óhatatlanul mégis csak a megtapasztaltakra, azaz a valóságra, vagyis annak emlékeire és a valóság, a személyes valóság részét képező vágyakra épül. Itt, a fényutcában egyszerre élünk a jelen, a múlt és a jövő emlékeiben, az elképzeltnek vélt és a megtapasztaltnak tudott valóságban.
A koreográfus Kovács Gerzson Péter Harangozó- és kétszeres Lábán-díjas,Az Év legjobb alkotója díjat kétszer nyerte el. A darab szereplői közül Tókos Attila 2014-ben részesült Az évad legjobb táncosa elismerésben, 2014-es Junior Príma Díjazott, 2018-ban Harangozó Gyula-díjat kapott. Csuzi Márton a WISE Foundationtól a The Best Associate Choreographer of the Year 2015 díjat kapta, Ivanov Gábor A Tánc Fesztiválja előadói díját (2016) és Lábán Rudolf-díjat (2019) kapott, mindketten Fülöp Viktor ösztöndíjasok. Kovács Jeromos a hazai elektronikus zenei élet jelentős szereplője (Wonda), zenei szerkesztő, producer, DJ.
(Kovács Gerzson Péter)
Előadják: Csuzi Márton, Ivanov Gábor, Tókos Attila
Zene: Kovács Jeromos
Koreográfus, látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Támogatók: NKA, Nemzeti Táncszínház
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem…
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
