Long: I. Yeonhee-projekt: Tradicionális előadás és moderntánc
Az előadókon és táncosokon kiegészítőként népiütőhangszereket is láthatunk, miközben a színtéren táncolva újragondolják az utcaszínház hagyományos elemeit. A nézőközönség a színtér két oldalán foglal helyet, így mindenki testközelből csodálhatja, ahogy megszűnik a határ a hagyomány és a modernitás, az előadás és a tánc között.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. szeptember 27. péntek, 19:30
A Yeonhee-öltözék öt színének hagyományos jelentését azelőadóművészek kortárs érzékenysége értelmezi újra. Zenei aláfestéssel mutatják be a kezdet-felbomlás-mimika, a hideg-körforgás-mozgás, a szabadság-robbanás-energia, a hideg-félelem-csend és a forrás-harmónia teljes szerkezetét, ezáltal közvetítve az előadás egészét átható felbomlás és együttélés üzenetét.
BEVEZETÉS
A hagyományos előadások közül kiemelkedik a Gilnori. Miutánaz előadók és táncosok megérkeznek a színtérre, a divatbemutatót a népi ruhák levetésével kezdik. Ezáltal új értelmet nyernek a Yeonhee-ban használt mozdulatok és tárgyak.
Fehér
A fehér szín jelképezi a semmit, ez az első szín.
Kék
A kék szín jelenti a tavaszt, a derűt, a szelet és anagylelkűséget.
Piros
Kirobbanó öröm / A piros jelképezi a delet, a nevetést, ajókedvet és a vidámságot.
Fekete
A fekete szín jelképezi az éjjelt, a telet, a félelmet ésa hideget. A félelem hirtelen megjelenik, aztán eltűnik, majd egy másik formában újra színre lép.
Sárga
A sárga szín jelképezi a középpontot, a délutánt és az ötelembe vetett hitet.
Előadók: Yi Myongmo, Song Changhyun, Park Suyeon, Gim Sohee
Igazgató: Lee Inbo
Koreográfus: Shim Juyoung
Zeneszerző: Ju Junyoung
Szcenográfia: Lee Hwisoon
Fényterv: Jo Chulmin
Színpadmester: Bae Ukjin
Együttműködő partner: Koreai Kulturális Központ
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A betyárok a magyar néphagyomány jellegzetes alakjai. Népdalok, népmondák, balladák őrzik híres betyárjaink emlékét, de tárgyi népművészetünknek is kedvelt témái a betyárábrázolások. Alakjuk a népi emlékezetben gyakran idealizált hősként maradt fenn.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
