Long: I. Yeonhee-projekt: Tradicionális előadás és moderntánc
Az előadókon és táncosokon kiegészítőként népiütőhangszereket is láthatunk, miközben a színtéren táncolva újragondolják az utcaszínház hagyományos elemeit. A nézőközönség a színtér két oldalán foglal helyet, így mindenki testközelből csodálhatja, ahogy megszűnik a határ a hagyomány és a modernitás, az előadás és a tánc között.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. szeptember 27. péntek, 19:30
A Yeonhee-öltözék öt színének hagyományos jelentését azelőadóművészek kortárs érzékenysége értelmezi újra. Zenei aláfestéssel mutatják be a kezdet-felbomlás-mimika, a hideg-körforgás-mozgás, a szabadság-robbanás-energia, a hideg-félelem-csend és a forrás-harmónia teljes szerkezetét, ezáltal közvetítve az előadás egészét átható felbomlás és együttélés üzenetét.
BEVEZETÉS
A hagyományos előadások közül kiemelkedik a Gilnori. Miutánaz előadók és táncosok megérkeznek a színtérre, a divatbemutatót a népi ruhák levetésével kezdik. Ezáltal új értelmet nyernek a Yeonhee-ban használt mozdulatok és tárgyak.
Fehér
A fehér szín jelképezi a semmit, ez az első szín.
Kék
A kék szín jelenti a tavaszt, a derűt, a szelet és anagylelkűséget.
Piros
Kirobbanó öröm / A piros jelképezi a delet, a nevetést, ajókedvet és a vidámságot.
Fekete
A fekete szín jelképezi az éjjelt, a telet, a félelmet ésa hideget. A félelem hirtelen megjelenik, aztán eltűnik, majd egy másik formában újra színre lép.
Sárga
A sárga szín jelképezi a középpontot, a délutánt és az ötelembe vetett hitet.
Előadók: Yi Myongmo, Song Changhyun, Park Suyeon, Gim Sohee
Igazgató: Lee Inbo
Koreográfus: Shim Juyoung
Zeneszerző: Ju Junyoung
Szcenográfia: Lee Hwisoon
Fényterv: Jo Chulmin
Színpadmester: Bae Ukjin
Együttműködő partner: Koreai Kulturális Központ
Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.
A Lábujjhegyen új évadában ismétjátékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
"Régóta szeretnék az önismeret kusza útvesztőjében eligazodni, vagy legalábbis értelmet találni tetteimnek, reakcióimnak… ezek ugyanis régről bevésődött, automatikus válaszok. Generációkon…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
