A Magyar Állami Népi Együttes új tánckoncertje Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A világutazó Lisztre utalva a színtér egy „koncertterem”, talán valahol a nagyvilágban, de lehet, hogy „itt és most”.
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tirsdag, 21. Maj 2019 19:00
Liszt-mozaikok
Magyar Állami Népi Együttes - Hagyományok Háza
Tánckoncert
A Magyar Állami Népi Együttes új tánckoncertje Bartók és Kodály után ismét a magyar zeneművészetből, ezúttal Liszt Ferenc munkásságából merít ihletet. A világutazó Lisztre utalva a színtér egy „koncertterem”, talán valahol a nagyvilágban, de lehet, hogy „itt és most”. Az előadásban – mind a zene, mind a mozdulatok nyelvén – Liszt legemblematikusabb művei mellett megszólalnak az azokhoz ihletforrásként szolgáló magyar nemzeti romantika legkiválóbb darabjai, a gregoriánig visszanyúló egyházzenei előzmények, valamint a kortársak, Paganini és Chopin szerzeményei is.
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Vendégként közreműködnek: Szabó Marcell zongoraművész, a Szent Efrém Férfikar, valamint meghívott zenészek
Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Frederic Chopin, Niccolo Paganini, Pál István Szalonna, Radics Ferenc
Zenei átiratok: Bubnó Márk, Bubnó Tamás, Pál István Szalonna, Radics Ferenc
Zenei szerkesztő: Pál István Szalonna
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Díszlet- és látványtervező: Árvai György
Video animáció: Korai Zsolt
Fény: Vida Zoltán
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Koreográfusok: Ágfalvi György, Mihályi Gábor, Orza Calin, ifj. Zsuráfszki Zoltán
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Együttesvezető: Mihályi Gábor
Együttműködés: A bemutató a Müpa, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház együttműködésével jött létre.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. A kavarodásban a szálak végzetesen összekuszálódnak. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A lányok összebarátkoznak, a fiúk pedig a maguk sajátos, egyéni módján keresik a lányok, és egymás társaságát.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
