Hogyan reformálta meg két rivális táncosnő a balettet a 18. század elején? Miért biztosított a kor viszonyaihoz képest nagy szabadságot a női előadóknak a színházi karrier? Miben állt Händel londoni operáinak különlegessége? Mindezeket, és még sok más érdekességet megtudhatnak azok, akik ellátogatnak a Lábujjhegyen sorozat második előadására.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. november 15. kedd, 19:30
Tánc és zene: első látásra (és hallásra) elválaszthatatlanok egymástól. Mégis, koreográfusok és komponisták viszonya meglehetősen viharosan és hullámzóan alakult az elmúlt évszázadok folyamán. Az első balettek zeneszerzői, például Jean-Baptiste Lully vagy Jean-Philippe Rameau még megbecsült alkotók voltak. Később, a cselekményes balett születésével a zeneszerző fő feladatává az vált, hogy alávesse magát a táncmester igényeinek. Még maga Mozart sem volt kivétel: az egyetlen balettzenéjére készült előadás színlapján fel sem tüntették a nevét. A romantikus balettek idején a legtöbb zeneszerző már csak megélhetési munkaként gondolt a tánczene-komponálásra - kivéve egyvalakit: bizonyos
Pjotr Iljics Csajkovszkijt. A következő fordulatot Szergej Gyagilev hozta el, aki Orosz Balettjéhez a kor legjobb komponistáit hívta meg, hogy aztán a huszadik század második felére végre ismét egyenrangú felekként állhasson egymás mellett zene és tánc. Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész előadás-sorozata a két művészeti ág közös történetéből villant fel epizódokat legendás együttműködések, nagy versengések és felforgató mesterművek felelevenítésével - a Napkirály udvarától egészen napjainkig.
Előadók: Megyeri Léna, Bősze Ádám
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.
A Tayos barlangot Móricz János 1969-es felfedezése tette ismertté, amikor állítása szerint idegen lények és egy előző civilizáció nyomaira bukkant az ecuadori Cueva De Los Tayos barlangrendszerben, amelyet Táltosok Barlangjának nevezett el. E felfedezés több regény és film inspirációja volt, miközben még mindig titokzatosság övezi. A barlangban élő zsírfecskék maguk is misztikus lények, akik a denevérekhez hasonlóan visszhang alapján tájékozódnak
A Nemzeti Táncszínház népszerű előadás-sorozata szórakoztató formában mutatja be a film- és táncművészet közös történetét, Lakatos János nívódíjas koreográfus, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanárának multimédiás előadásában.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór-kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi…
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel…
Az a „szentély”, ahol a társulás tagjai tisztelik a spirituális értékeket és az univerzum törvényeit, ahol óvják a természetet és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
