
Hullámok • Feledi János - Feledi Project
A hullámok, melyeket hat ember belső monológjaként látunk, akiknek életük a gyermekkortól az öregségig összefonódik.
több
A hullámok, melyeket hat ember belső monológjaként látunk, akiknek életük a gyermekkortól az öregségig összefonódik.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 21. kedd, 19:30
Életünk nagy részét tiszavirág életű, röpke pillanatok hatják át, pillanatok, melyekre nem is ügyelünk a megtörténések sorozatában, melyek a világ felszínét horzsolják csak, azonban bélyegüket örökké magunkon vagy magunkban viseljük. Az életet, az idő folytonosságát csupán a pillanat tudja széttördelni, megszakítani a maga konkrétságával, a maga realitásával. A pillanat az események sorában mindig egy, és csakis egy valós dolgot foglalhat magába, ami azt a pillanatot véglegesen meghatározza valaki számára. Ugyanannak a pillanatnak valaki más teljesen eltérő meghatározó jegyeit fedezheti fel. A pillanat átélése, interpretálása tehát teljesen szubjektív, amíg az idő objektív konkrétum. Tehát szubjektív pillanatokból nem építhetünk fel egy objektíven létező időt, a pillanat nem lehet az idő mértékegysége, azonban pillanatok sorával bemutathatjuk az időt.
Az előadásban a történet egy bensőséges meditáció, intim kirakós játék.
Benyomások, érzések, hömpölygő gondolatok önmagukról és másokról, látomások, melyek egyre mélyítik a képet a hullámzó világról.
A darab megjelenésben tükrözi Virginia Woolf világát, vagyis a frusztráció, az öröm, a gyengédség és a magány bonyolult keverékét.
A Hullámok különböző tudattartalomra komponált táncelőadás.
Előadók: Horváth Zita, Hoffmann Luca, Safranka-Peti Zsófia, Csizmadia Tamás, Frigy Ádám, Taba Benjamin
Zene: montázs
Világítás: Hepkó Miklós
Látvány, jelmez koncepció: Feledi János
Koreográfus-rendező: Feledi János
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe vezető visszautat keresi folyton folyvást. Az Éva és Ádám című est ezzel az univerzális kérdéssel foglalkozik, két fiatal koreográfus alkotó mozgásnyelvén és művészi megjelenítésén keresztül.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című…
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!