A Budapest Táncszínház repertoárjában már korábban megjelentek a klasszikus világirodalmi művek táncszínházi adaptációi. A Száz év magány és a Kislányom, Anne Frank című darabok sikereit követően, most Csehov: Három nővér című drámájának non-verbális átdolgozását viszi színpadra az együttes. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 1. szombat, 19:00
A három nővér, a magány, a megalkuvás, a reménytelenség, a kilátástalanság, a várakozás, a nihilből való kitörés, a jobb lét utáni sóvárgás témája, melyben a mozgalmas és értelmes élet iránti enervált, meddő vágyakozás jelenik meg.
A három nővér szereplői jellegzetescsehovi hősök: az életet elhibázó, az eszményeket, a célokat az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató emberek, akiket közös szellemiség tart össze.
Filozofálgatásaik állandó tárgya az eszményített múlt és a távoli jövőbe vetett hit. A jelen pillanat rosszul megélése és a nosztalgikus vágyakozás egy idealizált gyermekkor iránt vezet ahhoz, hogy boldogságuk megtalálásáért az elérhetetlen jövőt fürkészik.
Egy sors vagy három különböző életút? Egy karakter ábrándozása vagy a mindannyiunkból kiszabadulni vágyó lélek menekülése a hétköznapok realitásából?
Álmaink, reményeink, melyek tettek, tenni akarás hiányában vissza visszatérő fásult gondolatokká korcsosulnak, ezzel megfosztva magunkat a jelenben rejlő boldogság felismerésének, megélésének lehetőségétől. Az önmagunk által teremtett gondolatok, melyek önsajnálattal vannak mélyen átitatva kiábrándult közönybe süllyesztenek.
A „jobb élet” iránti kiolthatatlan vágyakozás motívuma, olyan örök téma mely időről időre újra megjelenik, ezzel emelve Csehov drámáját a kortalanok közé.
Előadók: Sághy Alexandra, Yvette Levine, Maria José Borges, Marika Trucci, Marika Masuda, Varga Donát, Varga Bendegúz, Matthew Bell, Somogyi Zita
Koreográfus: Sághy Alexandra
Zeneszerző: Kovács Benjamin
Díszlet és jelmez: Klimo Péter
Fényterv: Földi Béla, Vincent Millet
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus és modern színpadi eszközök bevonásával készülő családi, táncszínházi előadása.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
