Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. És változnak, mint a holdfázisok vagy az évszakok. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. január 25. csütörtök, 19:30
2023-ben a Duna Táncműhely ismét a társulat művészeti vezetője rendezésében mutat be új előadást, a produkció pedig ez alkalommal is különböző művészeti területekről érkező közreműködők kollektív alkotási folyamatán keresztül születik meg.
Juhász Zsolt már 2021-es A tizedik menyasszony c. előadásában is erőteljesen támaszkodott a magyar (és több más nép) autentikus néptáncában uralkodó női táncformák, a koreográfiáknak a férfi tánchoz képest alárendelt szerepük relativizálására. A hét női szereplő hét különböző karaktert jelenített meg, egyéniségük alakította a koreográfiákat, és viszont.
A koreográfus ezt az utat kívánja folytatni Hajadonok c. új darabjában - ám míg a beavatási rítus, a lány asszonnyá válása helyett maga a női princípium áll az előadás középpontjában. Az előadók száma utal az évszakok és égtájak számára, ezen keresztül a nő és a természet szoros kapcsolatára.
A négy női szereplő ugyanakkor különböző művészeti területről - tánc, népzene és jazz, valamint prózai előadás - érkezik, így valójában a Duna Táncműhely az eddig legerősebben multidiszciplináris előadására készül.
Előadók: Izabella Caussanel, Kovács Anita, Orbay Lilla, Vrencsán Anita
Zene: Ephemere (Izabella Caussanel, Orbay Lilla, Papp Lajos), Ötödik Évszak, Claude Debussy
Szöveg: Dorota Masłowska, Szabó Magda
Dramaturg: Németh Anita
Látvány: JuZso
Jelmez: Szabó Judit
Fény: Lendvai Károly
Rendező munkatársa: Ifj. Csoóri Sándor “Sündi”
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Budakalász Város Önkormányzata
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
A szerelem arcai, mélyen gyökerezik Márai Sándor három ikonikus művében: A gyertyák csonkig égnek, Eszter hagyatéka és Válás Budán. Ezek a művek nem csupán irodalmi értékük miatt jelentősek, hanem azért is, mert mesterségesen és érzékletesen jelenítik meg a férfi és nő kapcsolatának legmélyebb és legkomplexebb rétegeit, amelyek minden korban és kultúrában aktuálisak. Az előadás ezt a gazdag érzelmi és filozófiai hátteret használja fel arra, hogy színpadra vigye a szerelem univerzális történetét, három jól elkülöníthető, mégis egymásba fonódó képben élőzenével, Márai versekkel.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik…
A RAMAZURI látványos, élőzenével kísért és akrobatikai elemekkel tarkított tánc-cirkuszi kavalkád, melyben derűs és szellemes koreográfiák követik egymást. Újszerűségével, derűjével…
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
