Négy fiatal lányt látunk a színpadon. Néha egyszerre, néha váltják egymást. Néha átadják egymásnak a „stafétát”. Zenével, énekkel, tánccal, mozdulatokkal. Néha ösztönzik, néha uralják egymást. Néha közelednek és néha távolodnak de mindig vágyakoznak: akár a kapcsolódás, egy férfi, akár az elszakadás, a függetlenedés iránt. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. január 25. csütörtök, 19:30
2023-ben a Duna Táncműhely ismét a társulat művészeti vezetője rendezésében mutat be új előadást, a produkció pedig ez alkalommal is különböző művészeti területekről érkező közreműködők kollektív alkotási folyamatán keresztül születik meg.
Juhász Zsolt már 2021-es A tizedik menyasszony c. előadásában is erőteljesen támaszkodott a magyar (és több más nép) autentikus néptáncában uralkodó női táncformák, a koreográfiáknak a férfi tánchoz képest alárendelt szerepük relativizálására. A hét női szereplő hét különböző karaktert jelenített meg, egyéniségük alakította a koreográfiákat, és viszont.
A koreográfus ezt az utat kívánja folytatni Hajadonok c. új darabjában - ám míg a beavatási rítus, a lány asszonnyá válása helyett maga a női princípium áll az előadás középpontjában. Az előadók száma utal az évszakok és égtájak számára, ezen keresztül a nő és a természet szoros kapcsolatára.
A négy női szereplő ugyanakkor különböző művészeti területről - tánc, népzene és jazz, valamint prózai előadás - érkezik, így valójában a Duna Táncműhely az eddig legerősebben multidiszciplináris előadására készül.
Előadók: Izabella Caussanel, Kovács Anita, Orbay Lilla, Vrencsán Anita
Zene: Ephemere (Izabella Caussanel, Orbay Lilla, Papp Lajos), Ötödik Évszak, Claude Debussy
Szöveg: Dorota Masłowska, Szabó Magda
Dramaturg: Németh Anita
Látvány: JuZso
Jelmez: Szabó Judit
Fény: Lendvai Károly
Rendező munkatársa: Ifj. Csoóri Sándor “Sündi”
Produkciós vezető: Nánay Fanni
Koreográfus-rendező: Juhász Zsolt
Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Budakalász Város Önkormányzata
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
