Program


Freskó • 	Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Freskó • Sivasakti Kalánanda Táncszínház

Mit csinál egy táncegyüttes, ha véletlenül talál néhány régi freskót a próbatermében? Egyszerű a válasz: darabot. Virtuális utazás, virtuális kiállítás, online tárlatvezetés, mind része lett már az életünknek, de mennyire tud hatni ránk egy képernyőn látott műalkotás? Mennyire valóságos egy elképzelt utazás? A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. november 7. csütörtök, 19:30

Az indiai tánc és a falfestmények, domborművek, szobrok nagyon szorosan összefüggenek. A szabályok ugyanazok a statikus és a mozgó műfaj esetében. A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A szobrok kézjelei időnként teljes történeteket mondanak el, amiket a tánc tud kidolgozott drámává alakítani. Időtlen világ ez. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.

Előadják:
Németh Veronika, Zboray Antónia, Abhishek Khichi, Kunvári Krisztina, Leat Leblanc Mihaela, Major Anikó, Túri Virág Réka, Péri Lilla, Somi Panni


Zeneszerző: Tóth Szabolcs 
Díszlet: Szántó Judit
Kellékek: Oldal István
Fény: Payer Ferenc
Jelmez: Csekő Etelka
Fotók: Balogh Dániel, Kelló Krisztina
Animáció: Turáni Gergely
Koreográfia: Somi Panni, Túri Virág Réka, Németh Tamás
Rendező: Somi Panni

Támogató: NKA

Az előadás bemutatója a Nemzeti Táncszínházban, közös programként valósult meg.

Ajánlatunk


Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Ajánló


Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság,…

A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi…

A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók