2023 tavaszán ismét Szék városára emeljük tekintetünket.
Novák Ferenc 1989-ben bemutatott, méltán nagy hírű Széki Rómeó és Júlia – „Forrószegiek” című táncjátékát újítjuk fel. Különleges aktualitást ad az előadásnak, hogy Korniss Péter „HOSSZÚ ÚTON – Szék 1967-2022” című kiállítása nagy sikerrel megnyílt a Várfok Galériában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 23. vasárnap, 19:00
Az előadás napján a Nemzeti Táncszínházban rendezzük meg Korniss Péter Bookart Kiadó gondozásában azonos címmel megjelenő új könyvének bemutatóját. A könyvbemutató az előadás előtt közvetlenül a Nemzeti Táncszínház előcsarnokában lesz.
Az előadás első felében Novák Ferenc „Tata” mesél Szék táncéletéről és 1958 – 75 közötti gyűjtéseiről, mindezt Korniss Péter fotóival illusztrálva.
Könyvbemutató 18:00 órai kezdettel kerül megrendezésre.
Vendégek: Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója, Salát Zalán Péter a könyv tervezője.
Előadók:
A Duna Művészegyüttes és a Bihari János Táncegyüttes
A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint a Honvéd és a Bihari János Táncegyüttes egykori táncosai
Kali, a forrószegi lány: Gyetvai Júlia
János, Kali bátyja: Szemán Barna
Márton, Kali forrószegi szeretője, János barátja: Sáfrán Balázs
István, a felszegi fiú: Kele Kristóf
Zsuzsi, István felszegi szeretője: Bacsó Lilla
Lázár, István barátja: Szabó Gábor
A Sorsanya: Maros Anna
Kali édesanyja: Gerdesits Irén
Zsuzsi édesanyja: Rusorán Gabriella
Tiszteletes: Ertl Péter
Zene: Rossa László
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet: Götz Béla eredeti díszletei alapján
Rendező-koreográfus: Novák Ferenc
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi kiterjedése sűrűn változott, így nehéz meghatározni az eredeti Partium pontos területét.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által…
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal Követlek,…
„Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom, Megoltalmazom, elragadom, Elragadtatom magam, magam adom, Megadom, megadom, neki megadom magam.” (Quimby: Magam adom, részlet)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
