Program


Forrószegiek • Novák Ferenc Tata előadása

Forrószegiek • Novák Ferenc Tata előadása

2023 tavaszán ismét Szék városára emeljük tekintetünket.
Novák Ferenc 1989-ben bemutatott, méltán nagy hírű Széki Rómeó és Júlia – „Forrószegiek” című táncjátékát újítjuk fel. Különleges aktualitást ad az előadásnak, hogy Korniss Péter „HOSSZÚ ÚTON – Szék 1967-2022” című kiállítása nagy sikerrel megnyílt a Várfok Galériában.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. április 23. vasárnap, 19:00

Az előadás napján a Nemzeti Táncszínházban rendezzük meg Korniss Péter Bookart Kiadó gondozásában azonos címmel megjelenő új könyvének bemutatóját. A könyvbemutató az előadás előtt közvetlenül a Nemzeti Táncszínház előcsarnokában lesz.

Az előadás első felében Novák Ferenc „Tata” mesél Szék táncéletéről és 1958 – 75 közötti gyűjtéseiről, mindezt Korniss Péter fotóival illusztrálva.

Könyvbemutató 18:00 órai kezdettel kerül megrendezésre.

Vendégek:  Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója, Salát Zalán Péter a könyv tervezője.

A könyvet bemutatja: Orosz István, Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező
 

Előadók:
A Duna Művészegyüttes és a Bihari János Táncegyüttes
A Magyar Állami Népi Együttes és a Duna Művészegyüttes szólistái, valamint a Honvéd és a Bihari János Táncegyüttes egykori táncosai

Kali, a forrószegi lány: Gyetvai Júlia
János, Kali bátyja: Szemán Barna
Márton, Kali forrószegi szeretője, János barátja: Sáfrán Balázs
István, a felszegi fiú: Kele Kristóf
Zsuzsi, István felszegi szeretője: Bacsó Lilla
Lázár, István barátja: Szabó Gábor
A Sorsanya: Maros Anna
Kali édesanyja: Gerdesits Irén
Zsuzsi édesanyja: Rusorán Gabriella
Tiszteletes: Ertl Péter

Zene: Rossa László
Jelmez: Imrik Zsuzsa
Díszlet: Götz Béla eredeti díszletei alapján
Rendező-koreográfus: Novák Ferenc

Ajánlatunk


A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfilm meghatározó szerepet töltött be a magyar televíziózás történetében. Az 1964-ben készült fekete-fehér film – mint a Magyar Televízió első sorozata – annak idején óriási népszerűségre tett szert.

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.

Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható – Lear az első pillanatban elveszti a csatát. Nem fokozatosan fog széthullani; az egykori nagy király és magabiztos férfi egyetlen pillanat alatt semmisül meg, amikor imádott felesége sírba száll. Darabbéli útja innen csak tántorgás a végső nyughely felé. Hangulat ingadozásai, átkai, dührohamai, de még kétségbeesett kapaszkodási kísérlete is lányaiba – mind a pótolhatatlan űrrel magyarázhatók. Képtelen tovább a kormányzásra; így válik a birodalom felosztása kényszerűvé. Nincs előre eltervezettség és racionális döntés, csak kapkodó improvizálás.

Ajánló


A mese legmélyén az igazságot kereső segíteni akarás szándéka rejlik, amely nagyon fontos tanulság és példázat a gyerekeknek. Csizmás kandúr…

A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók