"Az élet a mi univerzumunk természetének esszenciális kifejezése." (Jostein Gaarder)
Az érzetek és érzelmek kivételes találkozása. Természetesség, tisztaság, hiszen Bartók tiszta forráson az ősi, érintetlen népzenét értette, s ezt tartotta mindenek fölötti értéknek.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 19. vasárnap, 19:00
Az előadás környezetünk és lelkünk, belsőnk szépségeinek védelmére és megbecsülésére fókuszál. A táncosok alkotta emberi csoport, közösség állandó formálódását, átrendeződését, épülését követhetjük nyomon.
Az előadáson keresztül szeretnénk bemutatni a bartóki szellemiséget néhány jellegzetes népzenei gyűjtésen keresztül, különös tekintettel a zene és a tánc kapcsolatára. Az előadásban részben tradicionális, részben kísérletező megközelítés dominálna, az Oláh Dezső Trió játszotta Bartók 15 paraszt dal zenéjének ütőhangszerre, bőgőre és zongorára készített adaptációjában.
Új megközelítést szeretnék adni a közönségnek a modern jazz és modern tánc fúziójának megismerésére, egy olyan formában, melyben a kompozíciók Bartók népzenei gyűjtéseit alapul véve az abból készült művekre reflektál. Ehhez a közös utazáshoz Bartók Béla 15 parasztdal című művének megalkotásához gyűjtött népdal kincsét használjuk, mint a Megkötöm lovamat, Kit virágot rózsám adott és Aj, meg kell a búzának érni vagy a Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra.
Tisztelgés a 20. század meghatározó zenei nagysága, Bartók Béla előtt.
Táncművészek: Kaiser Fruzsina, Nyeste Adrienn, Jenei Lilla, Nagy Csaba Mátyás, Julien Klopfenstein, Gyugos Dominik
Próza, ének: Szűcs Nelli, érdemes és kiváló művész Zene: Oláh Dezső-zongora, Oláh Péter-bőgő, Pecek Lakatos András-dob, Szaniszló Richárd-vibrafon
Látvány-jelmez: Matisz Gábor, Feledi János
Fénytervező: Hepkó Miklós Rendezés – koreográfia: Feledi János, Harangozó Gyula-díjas
Támogatók: Nemzeti Táncszínház, Pro Progressione
Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.
Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel…
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor…
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
