A magába feledkezett, fekete zakóvá lett élet története. Hétköznapi világunk megelevenedik, az élet körülvesz minket, mindez rólunk szól. A sebesen forgó mókuskerékből ki sem látunk, meg sem állunk. Vak bolyongás egy végtelen alagútban a „lenni” valóság érzéséért. A realitás elveszik, a racionalitás intellektuális fortélya csődöt mond.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 15. November 2020 19:30
...ÉS FEHÉR
PR-Evolution Dance Company
Időtartam 40 perc
A magába feledkezett, fekete zakóvá lett élet története. Hétköznapi világunk megelevenedik, az élet körülvesz minket, mindez rólunk szól. A sebesen forgó mókuskerékből ki sem látunk, meg sem állunk. Vak bolyongás egy végtelen alagútban a „lenni” valóság érzéséért. A realitás elveszik, a racionalitás intellektuális fortélya csődöt mond.
Valami halvány fény dereng az úton, mint apró, égő mécses: az érzékiségünk lángja, a szív valódisága, a női minőség szakrális ereje. Mágia és belső fény.
Öt gyönyörű nő, igazi jelenések, akik megjelenítik a mai világunkat, amelyben most élünk és rohanunk. Ahogyan a nők megélik a fekete arctalanságot, a lendületet, a törtetést és azt a rejtett, szunnyadó szubsztanciát, ami megnyilvánulni kívánkozik, hogy utat mutasson: a finomságot, a szakrális teremtő erőt, a mágikus belső fényt és varázslatot. Hatalmába keríti az embert az odaadás, a szexus, az érzelmek pulzálása, a nő bonyolultnak tetsző, sokféle arca, és az önmagában olyan egyszerű,mégis elragadó és lenyűgöző szépsége.
Táncművészek: PR-Evolution Dance Company
Zeneszerző: Domonkos Csilla Csillartmusic
Zenei munkatárs: Moldvai Márk
Ének: Domonkos Csilla
Hegedű: Lantos Zoltán
Látvány, vetítés: Szűcs Orsolya
Jelmez: Nemes Nóra
Világítás: Stadler Ferenc
Dramaturg: Nemes Orsolya
Koreográfia: Nemes Zsófia
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az estén ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a tangó lépésein keresztül.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Az emberiség mára nagyon eltávolodott eredendő, természetes közegétől. Miközben vágyunk egy harmonikusabb életre, nap mint nap mégis egyre nagyobb a zűrzavar, amelyben egyre nehezebb eligazodni és egészségesen élni.
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
