Az Élő Táncarchívum előadásainkban követve a fáradhatatlan néprajzkutató, Martin György táncfilmezéseinek útvonalát, ezúttal Kalotaszeg cifra vidékére látogatunk.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 7. kedd, 19:00
Martin György és munkatársai 1969-ben több, nagy horderejű táncgyűjtést szerveztek Erdélyben és Magyarországon. Az erről készült felvételek meghatározó jelentőségűek a magyar, de az egész európai néptánckutatás történetében is. Kalotaszeg című műsorunkkal szeretnénk köszönetet mondani a „türei” (Kalotaszeg) hangosfilm készítőinek és minden szereplőjének, azoknak a magyar, román és cigány adatközlőknek; táncosoknak és zenészeknek, akik megőrizték és továbbadták nekünk csodálatos táncaikat, feledhetetlen zenei kultúrájukat.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara
Néprajzi szaktanácsadó: Éri Péter
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
Díszlet: Ambrus Sándor
Művészeti munkatárs és jelmez: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzet Művésze
Az előadás után beszélgetés Zsuráfszky Zoltánnal, a Nemzet Művészével, Kossuth-díjas, kiváló művésszel.
Timár Sándor Kossuth-díjas koreográfus, táncfolklorista, táncpedagógus, a Nemzet Művésze meghatározó szerepet játszott a 20. század második felének magyar táncművészeti életében.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
