Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 15. csütörtök, 20:30
Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy- egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit; lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.
Martin György, a legendás tánckutató és munkatársaiSzatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek).
Az ecsedi láp vidékéről a két legtáncosabbfalu (Tyukod és Nagyecsed) tánckultúrája mellett a szatmári pásztorok és a cigányság tánckultúráját foglaltuk össze Élő Tánc-Archívumunkban.
Előadja a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint citerán Makó Péter m.v.
A műsorban részlet hangzik el Móricz Zsigmond Szatmári gyűjtés című írásából. (a Hangfelvételen közreműködik Rátóti Zoltán színművész)
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Árendás Péter
A rendező-koreográfus munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész
Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem nemzetközi színházakban és tablaókban is szerepelt. 2019-ben elnyerte az évad legjobb táncművésze díjat a Magyar Táncművészek Szövetségétől. Premierjei a Nemzeti Táncszínház programjában valósulnak meg, ahol a flamenco művészetének, hazánkban legmagasabb szintjét képviseli.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
Az adventi időszak újdonsága lesz Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat ünnepre hangoló, élőzenével, hagyományos és kortárs táncelemekkel, autentikus…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
