Drakula történetét szinte az egész világon ismerik, azok is hallottak róla, akik egyébként azt sem tudják, hogy hol található a térképen a vadregényes Transylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 24. vasárnap, 19:00
A klasszikus Drakula történettől eltérően a mi mesénk egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik. A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán; férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos lénytől, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”.
Az öreg és örökké kiéhezett vámpír fiatal nők friss véréből nyer mindig új energiát, és válik maga is fiatallá; legalábbis ideig-óráig. Amikor azonban az elrabolt életerő elfogy, újra roskatag öregemberré válik, s kénytelen újabb és újabb zsákmány után nézni…
Drakula gróf lenyűgöző meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi „varázslatos” élménnyé.
Drakula gróf: Sánta Gergő, Harangozó-díjas és
Tókos Attila, Harangozó-díjas, érdemes művész
Forgatókönyvíró és dramaturg / Script and Dramaturgy by: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Szcenika: Kovács Gerzson Péter
A rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
Örök idők óta, amióta a világ világ, a kérdés mindig ugyanaz: merre, honnan, hova és miért? Honnan, hova tart a világ, honnan, hova tart a lélek, honnan jövünk és merre tartunk? Ezek az elemi, ám nehezen megválaszolható rejtélyek ugyanúgy foglalkoztatták az ősi India költőit, mint az ő verseiket, filozófiai szövegeiket fordító, értelmező, feldolgozó magyarokat.
A Győri Balett előadása a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja, amelyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állított színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.
Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
