Drakula történetét szinte az egész világon ismerik, azok is hallottak róla, akik egyébként azt sem tudják, hogy hol található a térképen a vadregényes Transylvania, ahol Drakula gróf hihetetlen meséje született.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 24. vasárnap, 19:00
A klasszikus Drakula történettől eltérően a mi mesénk egy erdélyi falu magyarok és románok lakta vidékén játszódik. A környéken félelem tölti el az embereket a vérszomjas vámpírról szóló hírek hallatán; férfiak szerelmüket, apák lányaikat féltik a titokzatos lénytől, aki mágnesként vonzza magához a megbűvölt asszonyokat, s szívja el éltető, friss „energiájukat”.
Az öreg és örökké kiéhezett vámpír fiatal nők friss véréből nyer mindig új energiát, és válik maga is fiatallá; legalábbis ideig-óráig. Amikor azonban az elrabolt életerő elfogy, újra roskatag öregemberré válik, s kénytelen újabb és újabb zsákmány után nézni…
Drakula gróf lenyűgöző meséjét az erdélyi népzene csodálatos világa, az Erdélyben élő népek táncainak gazdag és egyedülálló virtuozitása teszi „varázslatos” élménnyé.
Drakula gróf: Sánta Gergő, Harangozó-díjas és
Tókos Attila, Harangozó-díjas, érdemes művész
Forgatókönyvíró és dramaturg / Script and Dramaturgy by: Zs. Vincze Zsuzsa
Zene: Rossa László, Szabó Dániel
Díszlettervező: Tóth Kázmér
Jelmeztervező: Zs. Vincze Zsuzsa
Szcenika: Kovács Gerzson Péter
A rendező munkatársa: Zs. Vincze Zsuzsa, Kossuth-díjas, érdemes művész
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas, kiváló művész
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A FrenÁk Társulat legfrissebb produkciójában egy dinamikus, fiatal csapat áll színpadra, melynek kreatív táncosai színes kulturális hátterük és nyelvi különbségeik energiáiból építkezve új alkotói szemlélettel kapcsolódnak a FrenÁk alkotta koncepcióhoz. Az összművészeti, multimediális alkotásban a két, egymást ellenpontozó, egyben egymást kiegészítő rész korunk ellentmondásaira reflektál.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
