Justin de Jager koreográfiájával született meg a végtelen mozdulatsorból álló, hipnotikus látványjáték Carried Alive címmel: Justin a breakdance stílusból ismert „threading” technika úttörője, amelynek során a táncosok folyamatos mozgással keresik a lehetőségeket. A Risonanza a zene és a tánc páratlan élményét nyújtja. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 26. September 2021 19:00
Justin de Jager koreográfiájával született meg a végtelen mozdulatsorból álló, hipnotikus látványjáték Carried Alive címmel. Justin a breakdance stílusból ismert „threading” technika úttörője, amelynek során a táncosok folyamatos mozgással keresik a lehetőségeket, nyitásokat és megoldásokat. Justin nemrég nyerte el a Korzo színház Leo Spreksel díját.
A Risonanza a zene és a tánc páratlan élményét nyújtja. Az előadás két világ találkozása: Michiel Borstlap kristálytiszta zongorajátéka Ed Wubbe szenvedélyes koreográfiájával alkot művészi egységet. A két táncost a hipnotikus hatású zene hozza mozgásba, amely csodálatosan szövi át Ed Wubbe történet nélkül is működő tánckoreográfiáját. A meghitt duettben gyengédség váltakozik vadsággal, a szerelmet átható harc kifejeződéseként. Az egyik táncost, Jozefien Debaillie-t a holland táncművészeti díjra, a Zwaanra (Aranyhattyú) jelölték a Risonanzában nyújtott alakításáért. A Risonanza az Ed Wubbe művészeti igazgató és az egyik legkiemelkedőbb holland zongoraművész, Michiel Borstlap együttműködéséből született, egész estés előadás, a Pas de Deux központi duettje. A két művészben közös, hogy szívvel-lélekkel alkotnak, valódi varázslatot.
Vaudeville, a varieté és a cirkusz csodája: Ed Wubbe ezekből merített ihletet a viharos húszas években játszódó, Az óriásbab (The Great Bean) című darabjához. A színpadi táncot, cirkuszi akrobatákat, bűvésztrükköket és egy rejtélyes bohócot felvonultató darab hátterét Hollywood felemelkedése, a dzsessz, és az olyan táncstílusok adják, mint a sztepptánc és a charleston. Az óriásbab izgalmas világot mutat be – annak csillogó, elbűvölő oldalát éppúgy, mint a sötét, komor dolgokat, szívszorító tragédiát. A zene fontos szerepet tölt be a fülledt atmoszféra megteremtésében: a lendületes gipsy jazztől a titokzatos Peer Gynt-szviten át Billie Holiday füstös, érzelmes vokáljáig.
Carried Alive
Zene: Nils Frahm - Talisman (az All Encores albumról); Ólafur Arnalds - Ypsilon (a re:member albumról); Ólafur Arnalds & Voces 8 - Partial (kórusverzió, eredetije: a re:member albumon); Alaskan Tapes & Voga - Tell (a Signals / Tell albumról)
Fény: Xavier Spruit Bleeker
Zenei szerkesztés: Zino Schat
Jelmezterv: Petra Finke
Koreográfus: Justin de Jager
Risonanza
Zene: Risonanza, Michiel Borstlap Frames c. albumáról
Hang: Rimmert van Lummel
Világítás: Ramuntxo Stoete, Xavier Spruit Bleeker
Logisztika: Evert Achthoven
Jelmezek: Pamela Homoet
A színpadi vezető helyettese: Behrooz Vasseghi
Színpadi vezető: Guido Verschoor
Balletmesterek: Débora Soto, Federica Dadamo
Koreográfus: Ed Wubbe
szünet
The Great Bean
Zene: Billie Holiday – Don’t Explain, Fooling Myself, Detour Ahead, Crazy He Calls Me; Duke Ellington - Black and Tan Fantasy, Prologue to Black and Tan Fantasy; Count Basie & James Rushing - Rusty Dusty Blues; Django Reinhardt - Minor Swing, Nagasaki, Edvard Grieg - Peer Gynt 1. szvit, Op. 46-2, Aase halála, Peer Gynt 2. szvit, Op. 55: IV. Solvejg dala, Peer Gynt, Op. 23, Anitra tánca, Peer Gynt, A hegyi király lányának tánca
Világítás: Benno Veen
Jelmez: Pamela Homoet
Koreográfus: Ed Wubbe
Szállítmányozás: Evert Achthoven
Hang: Rimmert van Lummel
Fény: Ramuntxo Stoete
A színpadi vezető helyettese: Behrooz Vasseghi
Színpadmester, műszaki vezető: Guido Verschoor
Balettmesterek: Débora Soto, Federica Dadamo
Támogató: A Holland Királyság Nagykövetsége
A szeptember 26-i előadás után közönségtalálkozó. Moderátor: Major Rita.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
Test-Lélek-Tangó Sokfélék és sokszínűek vagyunk. Testileg és Lelkileg egyaránt. Mennyire tudod felismerni és elfogadni a benned lévő sokszínűséget? Ezen az…
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
