Mi lenne, ha egyszer elrepülhetnénk úgy, hogy úti célunk kiválasztásakor, azt is eldönthetnénk, hogy időben előre vagy hátra szeretnénk haladni, és hogy kinek az útja keresztezze a miénket? Ha ennek a lehetőségét egyszer feltalálják, akkor ez az időgép valahol már most is… van? Egyáltalán, melyik az a másodperc, amely a múltat a jövőtől elválasztja? Pirók Zsófia flamenco táncelőadásával olyan utazásra… Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: štvrtok, 22. júl 2021, 20:30
Bármerre járjak is, a helyet, a kultúrát, az arcokat, a pillanatokat már örökre viszem tovább magammal. Az élmények velem jönnek, épp úgy, ahogy a múltat is magunkkal visszük. Ami ma a jelenem, holnap a múltammá válik. De melyik másodperc az, mely a kettőt elválasztja?
Mi lenne, ha el tudnánk utazni, nemcsak egy mediterrán vidékre, hanem az úti cél kiválasztásakor eldönthetnénk azt is, hogy időben előre vagy hátra szeretnénk haladni, és hogy kinek az útja keresztezze a miénket? Ha ennek a lehetőségét egyszer feltalálják, akkor ez az időgép valahol már most is… van?
Pirók Zsófia flamenco táncelőadásával olyan utazásra hív, melyben a megállók helyszínének csakis a képzeletünk szabhat határt. Időben, térben és kultúrák közt utazhatunk, miközben mások útjai keresztezik a miénket, de akár saját magunkkal is találkozhatunk egy másik korszakban. Ön hova venne jegyet?
Ha kifelé figyelünk, azt érezhetjük állandó korlátokkal szabdalják a sorsunkat, de ha befelé figyelünk, érezzük meg igazán, hogy a belső utazás lehetősége: végtelen.Tánc:
Lippai AndreaPirók Zsófia
Ajtai Krisztina
Gitár: Alex Torres
Ütőhangszerek: Tar Gergely
Hegedű: Szirtes Edina Mókus
Klarinét: Cserta Balázs
Zongora: Révész Richárd
Vendégművész: Tompos Kátya
Jelmez: Molnár-Madarász Melinda, Pirók Zsófia
Díszlet: Pirók Péter
Rendező: Bakos-Kiss Gábor, Pirók Zsófia
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Mire vágyik valójában az ember? Nehéz a válasz, hiszen egy tökéletesre teremtett világból a kiutat, a kiűzetés után az Édenbe…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
