program


BUDAPESTI BEMUTATÓ - ZORBA •  Pécsi Balett

BUDAPESTI BEMUTATÓ - ZORBA • Pécsi Balett

„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: Søndag, 04. September 2022 19:00

A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.

Mikis Theodorakisz Zorba című balettjének színrevitelével a Pécsi Balett az elmúlt két évtizedben létrejött karakteres arculatát, a modern megjelenítésű közönségbarát előadások tematikáját folytatja. A társulat célja, hogy innovatív vizualitással és érthető dramaturgiai megfogalmazással juttassák el üzenetüket közönségüknek. Az előadás különlegessége, hogy a koreográfia a modern tánc és a néptánc ritkán használt fúziója.

Zorba az életigenlés táncjátéka.

Theodorakisz csodálatos zenéje, az alkotók kreativitása és a Pécsi Balett kiváló táncművészei együtt idézik meg a mitikus görög hős szellemiségét. 

JOHN, az író: Szabó Márton / Tuboly Szilárd

ZORBA: Koncz Péter

MARINA, az özvegy: Frank Edina / Karin Iwata

MADAME HORTENSE: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész / Samantha Kettle

MIMINTHOSZ, a falu bolondja: Matola Dávid 

PAVLISZ: Balogh Csongor

MAVRANTÓNISZ, Pavlisz apja: Molnár Zsolt Harangozó-díjas

MANOLISZ, elöljáró és kocsmáros: José Blasco Pastor

ANANKÉ: Marina Pérez Ahedo

NŐK, FÉRFIAK, A FALU LAKÓI: Horváth Réka, Karin Iwata / Frank Edina, Pintér Rebeka, Reetta Riikonen, Rónaki Nina, Domján Kristóf, Szendrői Bence, Tuboly Szilárd / Szabó Márton, Varga Máté, 

valamint Bastidas Veronika, Horváth Zorka, Katona Dóra, Sárosác Mínea, a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum növendékei 

 

Zeneszerző: Mikis Theodorakisz

A librettót Nikosz Kazantzakisz Zorba, a görög című regénye nyomán írta: Böhm György Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas

Dramaturg: Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész 

Díszlettervező: Cziegler Balázs 

Jelmeztervező: Túri Erzsébet 

Asszisztens: Kovács Zsuzsanna

Madame Hortense koreográfia: Bozsik Yvette Kossuth-díjas, érdemes művész

A rendező munkatársa: Vincze Balázs Harangozó-díjas, érdemes művész

Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt Harangozó-díjas, Zachár Lóránd Harangozó-díjas  

 

A Zorba a Pécsi Balett és a Pécsi Nemzeti Színház koprodukciójában, a Nemzeti Kulturális Alap és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával jön létre. 

Az előadás budapesti bemutatója a Nemzeti Táncszínházban közös programként valósul meg.

 

Aktuelt


A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

PÅ PLAKATEN


Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…

A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…

Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet…

Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00

enhed(er) i kurven

total:


Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.



Támogatók