BUDAPESTI BEMUTATÓ - TŰZ • Szegedi Kortárs Balett
"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
több
"Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 26. vasárnap, 19:00
„Égni a vágytól és hallgatni róla – ez a legnagyobb büntetés, amit magunkra mérhetünk."
Federico Garcia Lorca
Tűz
Minden tettünk, amelyet szenvedély hat át, magában foglalja a tűz erejét. A tűz elemű személyek nagy szabadságvággyal bírnak, ösztönemberek, érzelmileg túlfűtöttek. Energikusak, nagylelkűek, kreatívak. Mint ahogy azok a ma esti táncdrámák szenvedélyes nőalakjai, akiket épp ez a fékezhetetlen szenvedély sodor a pusztulás felé.
Bernarda Alba háza
a „könnyek Andalúziájában"
Garcia Lorca utolsó alkotása, „a spanyol falvakban élő nők drámája” alcímű Bernarda Alba háza az egyéni boldogságot eltipró társadalmi kötöttségek bírálata. Egy gyászoló özvegy és lányai sorsán keresztül a bezártságból, az elfojtásokból adódó feszültséget, a vágyakozás erejéből táplálkozó egymás ellen fordulás természetét rajzolja meg. Lorca remekül érzékelteti a visszafojtott szenvedélyek fülledt légkörét. Aki meghajlik a kemény hagyományok előtt, magára vállalja az örök boldogtalanságot. Aki lázad ellene, aki derűt, boldogságot igényel, az belepusztul.
Bolero
„Ha vágy, akkor Bolero”
Egy húsz évvel ezelőtt végzett nemzetközi zenei felmérés szerint a Bolero hangzásvilága alkalmas leginkább arra, hogy beindítsa fantáziánkat. Parázsló szexualitástól fűtött, kérlelhetetlen, sodrón zakatoló dallam. A mű ötlete Ida Rubinstein táncosnőtől származik, ő adta a megbízatást 95 évvel ezelőtt Ravelnek, és első koreográfusa is egy nő, Bronyiszlava Nyizsinszka, a híres Vaclav Nyizsinszkij húga volt.
Bizet - Scsedrin: Carmen
a „kiömlő vér dala”
Carmennek lenni nem döntés, hanem sors kérdése. Mert, ha egy szépségescigánylány démonikus csáberővel születik, és szeretne kitörni addigi életéből; a könnyen indulatba jövő munkásnők, rájuk prédaként leső durva katonák és nagyhangú torreádorok közül, mit tehetne mást, mint engedni ezt a csáberőt működésbe lépni. És Carmen ösztönösen mesterien működteti: incselkedik, dacol, visszavág. Kapható, ám teljességgel megkaphatatlan. Minden férfit rabul ejtő nőiségével, zabolázhatatlan érzékiségével sikerrel harcol a férfiak fölényével szemben, mindaddig, míg egyszer a szívét is át nem engedi. A kisiklás pillanatnyi, ám ez a szerelem lesz a végzete mégis. Hiába menekülne, hiába taszítja el az érte mindent feladó, a szerelmes Micaela-t is elhagyó férfit, annak is egyetlen lapja maradt már. Carmen és Don José a vonzalom-taszítás kettős játékában mindvégig egymás ellenfelei, és megsemmisülésük is egymás által történik.
Bernarda Alba háza
Táncolják:
Adela - Nier Janka / Miriam Munno
Lányok - Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda - Dusana Héraková
Pepe Romano - Vincze Lotár / Adam Bobák
Zene: Manuel de Falla
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás
Bolero
Táncolják: Nier Janka, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Désireé Bazzani, Czár Gergely, Kiss Róbert, Adam Bobák, Vincze Lotár, Francesco Totaro
Zene: Maurice Ravel
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Enrico Morelli
Carmen
Carmen - Letizia Melchiorre
Don José - Francesco Totaro / Vincze Lotár
Micaela - Diletta Ranuzzi / Bocsi Petra
Torreádor - Kiss Róbert / Adam Bobák
Végzet – Czár Gergely
Lányok – Diletta Savini, Miriam Munno, Dusana Héraková, Nier Janka, Desirée Bazzani, Diletta Ranuzzi/Bocsi Petra
Rendőrök - Kiss Róbert, Vincze Lotár, Francesco Totaro, Adam Bobák
Zene: Georges Bizet, Rogyion Konsztantyinovics Scsedrin
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszletkoncepció: Juronics Tamás és Czár Gergely
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás és Czár Gergely
Bernarda Alba háza
Táncolják:
Adela - Nier Janka / Miriam Munno
Lányok - Bocsi Petra, Letizia Melchiorre, Diletta Ranuzzi, Diletta Savini, Desirée Bazzani
Bernarda - Dusana Héraková
Pepe Romano - Vincze Lotár / Adam Bobák
Zene: Manuel de Falla
Fény: Szabó Dániel
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Díszlet kivitelezés: Scabello
Koreográfus: Juronics Tamás
Művészeti vezető: Juronics Tamás
Igazgató: Pataki András
Partnerek: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szegedi Nemzeti Színház, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Kortárs Balettért Alapítvány Novotel Hotel – Szeged, CE Glass Company, Busz Travel – Császár József, Hétkávézó, Pick Szeged Kézilabda, Palánta Salátabár, Porsche Szeged, Porsche M5
Médiapartnerek: Rádió88, Marie Claire, Kultúra.hu, Délmagyarország
A Bajadért mind melodramatikus cselekményét, mind általános esztétikáját tekintve áthatja az idealizált egzotikum.
Új bemutatónkat Lois Lowry „Az emlékek őre” című regénye alapján hozzuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja
Bizony, az élet nemfenékig lektűr. Még az olyan szakavatott tollforgatók is kerülhetnek alkotói válságba, mint Jenő, aki a feltűnni vágyó kezdő írók lendületével sóhajtozik az üres lap előtt. A könyvkiadónak hetykén azt ígérte, hogy délre kész a kézirat… És már reggel tíz óra van. Nézi ablakából a szemközti kávéházba igyekvő alakokat. Téma után szimatol. És érkezik is balról vehemens tempóban: a kávéház forgóajtaján beleng a végzet előszele: a Szőke ciklon! Jenő írni kezd, de olyan tempóban, hogy ember legyen a talpán, aki ezt követni tudja.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried…
A Kárpát-medence paraszti kultúrái – a maguk módján – szüntelen esztétikai válaszokat kerestek az őket egyéni vagy közösségi szinten foglalkoztató…
A Hamupipőke a Grimm–fivérek egyik legismertebb meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!