Program


BUDAPESTI BEMUTATÓ - TRAGÉDIA • Háromszék Táncegyüttes

BUDAPESTI BEMUTATÓ - TRAGÉDIA • Háromszék Táncegyüttes

A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni, vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a mindenben hibát találó érvelés mentén?

 több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. október 27. péntek, 19:00

Miért?

Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?

Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?

Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk: „Erősebb lett az ember, mint az Isten.” (Fáraó), „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer). Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.

A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!

Könczei Árpád

 

Az Úr - Fazakas Tamás (felvételen közreműködik)
Angyalok kara - Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra (felvételen közreműködik)
Ádám - Márton Csaba
Éva - Márton Edina-Emőke
Lucifer - Melles Endre
Földanya - Erőss Judit
Catulus - Kiss Adorján
Hippia - Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia - Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiátorok - Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Péter apostol - Fazakas Levente
Helene - Lukács Réka
Robespierre - Portik Norbert
Saint-Just - Kiss Adorján
Marquis arisztokrata - Fülöp Zoltán-József
Éva anyja - Lukács Réka
Tudós/falanszter vezető - Kocsis Lilla-Tünde
Két eszkimó - Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor

Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók - Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György

A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Utómunka: Kertész Huba

Dramaturg: Kozma András
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám
Operatőr: László Barna
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas

Művészeti vezető: Ivácson László
Igazgató: Virág Endre

A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Madách-emlékév keretében valósul meg.

A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
Az előadás létrejöttét a Bethlen Gábor Alap és a Csoóri Sándor Alap támogatta.

Ajánlatunk


Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum emlékezete jegyében készült.

A magyar-indiai származású Amrita Sher Gil a 20. század első felének egyik legtitokzatosabb és legtragikusabb művésze volt. A neki adatott pár aktív év alatt az indiai kortárs festészet egyik legjelentősebb alakjává vált. Két világ határán az egyensúlyt keresve alkotott. A tánc segítségével képei megmozdulnak, életre kelnek.

Ajánló


Hagyományos tánckultúránk karakterének egyik fő jellemzője a virtuózitás. A különböző tájegységeink ügyességi, szóló és páros típusú táncaiban egyaránt megtalálhatóak a…

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók