A Miskolci Balett Jobb későn, mint soha / Vörös napló - Marilyn Monroe története címmel tűzi színpadra Hugo Viera, valamint Kozma Attila koreográfiáit. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 9. csütörtök, 19:00
Jobb későn, mint soha
Azok az érzések, amelyek a legjobban fájnak, azok az érzelmek, amelyek leginkább tüskék bennünk, éppen ezek a legképtelenebbek. Lehetetlen dolgokra vágyni, pontosan azért, mert lehetetlen; nosztalgia az irányt, ami sohasem volt; vágyakozás az után, ami lehetett volna; sajnálni azt, hogy vagyunk valaki más; elégedetlenség a világ egész létezésére nézve... A lélek öntudatának ezek a félhangjai fájdalmas tájképet festenek, örökös naplementét arról, akik vagyunk.
Vörös napló - Marilyn Monroe története
A vörös napló Marilyn Monroe eltűnt titkos naplója. Ha ismernénk a tartalmát, talán tisztábban látnánk az '50-es évek amerikai színésznőjének titkokkal, traumákkal teli életét.
"Soha nem értettem igazán ezt a szexszimbólum dolgot. Ez a gond, a szimbólum egy tárgy lesz. Én utálok csak egy tárgy lenni. De ha már valaminek a szimbóluma vagyok, akkor inkább leszek a szexé, mint valami másé, aminek szimbóluma van." (Marilyn Monreo, Life magazin, 1962)
Jobb későn, mint soha
Látványkoncepció: Hugo Viera
Betanító asszisztensek: Dávid Patrik, Kocsis Andrea
Koreográfus: Hugo Viera
Vörös napló - Marilyn Monroe története
Látványkoncepció: Kozma Attila
Díszlet- és jelmeztervező: Bozóki Mara
Zene: Barva Gábor, Mohila Tamás
Vetítés: Hajdufi Péter
Koreográfus asszisztens: Solti Csaba
Koreográfus - rendező: Kozma Attila
Fény: Verebélyi István
Ügyelő: Együd Tünde
Közreműködnek a Miskolci Balett táncművészei: Dávid Patrik, Elena Gil Fernandez, Kepess Boglárka, Kocsis Andrea, Adela Liskova, Lukács Ádám, Mattia Massa, Mátyás Flóra, Filippo Nestola, Vittorio Petrillo, Sofia Sulpizi, Martyna Warzocha, Ondrej Potuznik valamint Zöldi Laura, a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium növendéke
Marilyn Monroe szerepében: Harangozó Lili
A XI. OktoberPest TangoFest-re meghívott külföldi művészek közreműködésével megismerhetjük a tangó mai arcát, lehetőségeit, kapcsolódásait, stílusait. A dalok lendülete, sokszínűsége segít bemutatni, hogy a tangónak van jövője.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
„Táncolni kell, uram, a zene majd csak megjön valahonnan...” - mondja Zorba, a görög, Nikosz Kazantzakisz önéletrajzi ihletésű regényének ikonikus irodalmi alakja, aki az élet imádatának megtestesítője volt. A történet helyszínét adó falucska elzártságával és vad, kegyetlen szokásaival sajátos atmoszférát kölcsönöz a cselekménynek. Bánatot, gondot felülír azonban a közös tánc, melyet Zorba indít a továbbélés útján. Zorba az őserő legyőzhetetlen képviselője, tánca, a szirtaki, az élni akarás és az élni tudás szimbóluma.
Szerelemkert Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét... Amikor én rajongó vággyal…
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen…
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
