A három alkotó az ismert és kevésbé ismert Ravel-művek varázslatosan elbűvölő, fenségesen lírai és erotikus zenei motívumait használja fel szuverén értelmezésű új táncbemutatójában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 5. csütörtök, 19:00
BUDAPESTI BEMUTATÓ - BOLERO
GG Tánc Eger
A GG Tánc Eger a korábbi produkciókhoz (Bartók: A fából faragott királyfi, a Bartók Béla: Gyermekenek című sorozatából válogatott zeneművekre koreografált Játszótér, vagy a Liszt Ferenc zenéjével készült Magyar rapszódia) hasonlóan ismét rangos, értékes és népszerű zeneszerző műveit választotta nagyformátumú táncbemutatójához.
Ezúttal Maurice Ravel francia zeneszerző mágikus ritmusú, hipnotikus hatású műveire komponálja az új bemutatót Topolánszky Tamás tagozatvezető, valamint két vendégkoreográfus: Halász Gábor és Rovó Virág, az együttes fiatal táncművésze.
Ez alkalommal a környezetvédelem fontosságára és az emberi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Elképzelhető egy olyan jövő, ahol egészséges környezetben élhetünk, békében egymással, a női-férfiszerepek a helyükre kerülnek. Ahol a szennyező energia már a múlté, a klímaváltozást megállítottuk. Ahol tiszta vizek, tiszta talaj és levegő vesz körül minket. Ahol nem a fogyasztás a cél, hanem a közösség boldogulása. Ezt egyedül senki sem tudja elérni. De összefogással igen. Fejet hajtva a Föld élővilága és természeti adottságai előtt, felvillantva a helyes irányt a túléléshez.
A három alkotó az ismert és kevésbé ismert Ravel-művek varázslatosan elbűvölő, fenségesen lírai és erotikus zenei motívumait használja fel szuverén értelmezésű új táncbemutatójában.
1. rész Daphnis és Chloé
Koreográfus: Halász Gábor
2. rész Scarbo
Koreográfus: Rovó Virág
3. rész Bolero
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó díjas, Érdemes művész
Táncolják:
Emődi Attila
Kelemen Dorottya
Gioele Del Santo
Novák Laura
Rovó Virág
Plita Márk
Tóth Karolina
Törteli Nadin
Dramaturg: Pinczés István Jászai díj-as
Látvány: Topolánszky Tamás
Szcenika: Engler Imre/ Fodor Zsolt
Jelmeztervező: Papp Janó
Zene: Maurice Ravel
Fővilágosító: Oláh Sándor
Koreográfus-asszisztens: Kelemen Dorottya
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Újhelyi Réka
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
Kizökkent az idő…, ahogy Shakespeare-nél szokott. De, míg Hamlet azzal a bizonyossággal lép a színpadra, hogy általa még helyretolható –…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
