A három alkotó az ismert és kevésbé ismert Ravel-művek varázslatosan elbűvölő, fenségesen lírai és erotikus zenei motívumait használja fel szuverén értelmezésű új táncbemutatójában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. március 5. csütörtök, 19:00
BUDAPESTI BEMUTATÓ - BOLERO
GG Tánc Eger
A GG Tánc Eger a korábbi produkciókhoz (Bartók: A fából faragott királyfi, a Bartók Béla: Gyermekenek című sorozatából válogatott zeneművekre koreografált Játszótér, vagy a Liszt Ferenc zenéjével készült Magyar rapszódia) hasonlóan ismét rangos, értékes és népszerű zeneszerző műveit választotta nagyformátumú táncbemutatójához.
Ezúttal Maurice Ravel francia zeneszerző mágikus ritmusú, hipnotikus hatású műveire komponálja az új bemutatót Topolánszky Tamás tagozatvezető, valamint két vendégkoreográfus: Halász Gábor és Rovó Virág, az együttes fiatal táncművésze.
Ez alkalommal a környezetvédelem fontosságára és az emberi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt. Elképzelhető egy olyan jövő, ahol egészséges környezetben élhetünk, békében egymással, a női-férfiszerepek a helyükre kerülnek. Ahol a szennyező energia már a múlté, a klímaváltozást megállítottuk. Ahol tiszta vizek, tiszta talaj és levegő vesz körül minket. Ahol nem a fogyasztás a cél, hanem a közösség boldogulása. Ezt egyedül senki sem tudja elérni. De összefogással igen. Fejet hajtva a Föld élővilága és természeti adottságai előtt, felvillantva a helyes irányt a túléléshez.
A három alkotó az ismert és kevésbé ismert Ravel-művek varázslatosan elbűvölő, fenségesen lírai és erotikus zenei motívumait használja fel szuverén értelmezésű új táncbemutatójában.
1. rész Daphnis és Chloé
Koreográfus: Halász Gábor
2. rész Scarbo
Koreográfus: Rovó Virág
3. rész Bolero
Koreográfus: Topolánszky Tamás Harangozó díjas, Érdemes művész
Táncolják:
Emődi Attila
Kelemen Dorottya
Gioele Del Santo
Novák Laura
Rovó Virág
Plita Márk
Tóth Karolina
Törteli Nadin
Dramaturg: Pinczés István Jászai díj-as
Látvány: Topolánszky Tamás
Szcenika: Engler Imre/ Fodor Zsolt
Jelmeztervező: Papp Janó
Zene: Maurice Ravel
Fővilágosító: Oláh Sándor
Koreográfus-asszisztens: Kelemen Dorottya
Asszisztens: Kiss Alexandra
Ügyelő: Újhelyi Réka
Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.
A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek,…
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
