Program


BEMUTATÓ - SPID_ER • Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével
3

BEMUTATÓ - SPID_ER • Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével


FrenÁk alkotásainak sajátja, hogy valamilyen egyedi világot teremtve és abba belehelyezkedve mutatják be az alapvető emberi vonásokat, általános érvényű természeti és társadalmi törvényszerűségeket. Az egyedileg választott tematika és az általánosan érvényes mondanivaló társítása maga emeli egyetemessé a kreációkat: minden mindennel összefügg, minden mindenhez kapcsolható és folyamatosan újra-rendeződik (Gilles Deleuze: Fragmantok, Plié-elmélete).

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. október 18. vasárnap, 19:00

Bemutató - Spid_er
a Radikal Dance közreműködésével
Frenák Pál Társulat a Radikal Dance közreműködésével

Műfaj: kortárs
Felvonások száma: 1
Időtartam: 50 perc

FrenÁk alkotásainak sajátja, hogy valamilyen egyedi világot teremtve és abba belehelyezkedve mutatják be az alapvető emberi vonásokat, általános érvényű természeti és társadalmi törvényszerűségeket. Az egyedileg választott tematika és az általánosan érvényes mondanivaló társítása maga emeli egyetemessé a kreációkat: minden mindennel összefügg, minden mindenhez kapcsolható és folyamatosan újra-rendeződik (Gilles Deleuze: Fragmantok, Plié-elmélete).

Az evolúció lépcsőfokain törzseket lépve vissza az ízeltlábúak, a pókok egyedi világából inspirálódik az új FrenÁk-koncepcióban megvalósuló koreográfiai munka. A saját fajtáját felfaló, saját testéből építkező, ragadozó életmódot folytató, túlélésre és szaporodásra predesztinált állatfaj egyszerre lehet tükre és szöges ellentéte a modern civilizációban létező embernek. Hogyan veszhet el a primitívebb életformák természetébe kódolt egyensúly és nemesség elve, hogyan lehetséges, hogy egy ízeltlábú lény képességeinek korlátozottságában is teljesebb életet élhet, mint az ember?

Az előadás rámutat arra, hogy az emberiség maga kreálja és tartja fenn azt a globális, láthatatlan, virtuális hálórendszert, amely úgy uralkodik el rajta, hogy már akarattal sem tud szabadulni belőle. A rendszer válik uralkodóvá az alkotó felett.

A különleges, kifejezetten a Nemzeti Táncszínház színháztermébe álmodott, egyszerű, mégis grandiózus szcenográfia új értelmezési lehetőséget ad a térnek: a kifejezési formák erősen a belső tartalomból építkeznek, melynek szerves részévé válik a színpadot és a nézőtérrel összekötő díszlet. A globális törvények alól senki sem mentesülhet – néző és táncos, megfigyelő és előadó egyazon rendszer részévé válik, amely bekebelez mindenkit.

A Spid_er következetes lépcső abban a tudatos építkezésben, ahol FrenÁk koncepciója mentén fiatal alkotók – ezúttal táncművészek és akrobaták – hozhatják létre rövid, fragmentszerű alkotásaikat egy egységes rendszeren belül, amik organikusan szerveződnek egymásból-egymásba egy egységes előadássá.

Táncművészek: Anibal dos Santos, Esterházy Fanni, Jurák Bettina, Keresztes Patrik, Eoin Mac Donncha, Maurer Milán, Vasas Erika
Akrobaták: Buda Balázs, László Tamás, Zsíros László

Látvány- és koreográfiai részletek, hangulat: Copek Péter
Akrobatikai térkoreográfia: Keresztes Patrik
Szcenográfia alkotó: Zoltai György
Gépész: Filep Balázs
Fényterv: Marton János – Pető József
Hang: Hajas Attila – Fekete Mátyás
Zenei szerkesztő, zeneszerző: Halász Gábor
Koncepció: FrenÁk

Ajánlatunk


„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni. Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket….” Ipolyi Arnold

Az 1909-ben íródott LILIOM avagy egy csirkefogó élete és halála zsigerből elragadja a nézőket. Egy kis szobalány és egy körhintás legény közötti erőteljes és kaotikus szerelem történetét meséli el. Nyomorúság, nyers érzések, törékenység. A szereplők felelősséget vállalnak sorsukért, és bezárkóznak kudarcaikba, mintha százszor megtennék ugyanazt az utat anélkül, hogy változtatnának rajta.

A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.

Ajánló


Pirók Zsófia, első magyarként szerzett diplomát flamenco tánc szakirányon a sevillai Conservatorio Profesional de Danza intézményében. Előadásaival nemcsak hazai, hanem…

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy…

VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!



Támogatók