Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. január 18. szombat, 19:00
A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új bemutatójában a Man Booker-, Kossuth- és Prima Primissima-díjas Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című novelláskötetének szövegeit dolgozza fel a tánc nyelvén. A magyar és japán, hagyományos és kortárs kultúrák közti közvetítő előadásban a Tellabor táncosai mellett a Táncművészeti Egyetem hallgatói vesznek részt, és bemutatkozik koreográfusként Hajszán Kitti, a Tellabor állandó művésze is.
Az előadás során vetített idézetek a SEIOBO című hagyományos japán nó-drámából származnak.
Táncolják: a Kulcsár Noémi Tellabor táncosai, valamint a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói
A részleteket fordította: Cseh Dávid
Látvány: Kulcsár Noémi és Csere Zoltán
Dramaturg: Cseh Dávid
Koreográfusok: Kulcsár Noémi és Hajszán Kitti
Koreográfus-rendező: Kulcsár Noémi, Harangozó-dijas
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
VASAS MŰVEK: Zárt ajtók Hogyan lehet hűnek maradni érzékeinkhez, amikor társas kapcsolataink szokásjogok, formarendszerek közé szorul, amikor a kommunikáció nem…
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
