
BEMUTATÓ - REQUIEM • Kulcsár Noémi Tellabor
A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új táncelőadásában két jelentős kortárs magyar zeneszerző műveit adaptálja táncszínpadra.
A Harangozó-díjas Kulcsár Noémi új táncelőadásában két jelentős kortárs magyar zeneszerző műveit adaptálja táncszínpadra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. október 24. hétfő, 19:00
A kétrészes produkcióban a nemzetközi hírű Eötvös Péter a Földközi-tengeren elveszett lelkeknek írt Alle vittime senza nome (A név nélküli áldozatoknak) című kortárs rekviemje mellett egy fiatal tehetség, Bella Máté The Night’s Monologue című, a Csongor és Tündéből ismerős Éj monológját feldolgozó zeneművére táncolnak a Tellabor táncosai.
Táncolják: a Kulcsár Noémi Tellabor táncosai
Dramaturg: Cseh Dávid
Jelmeztervező: Bati Nikolett
Koreográfus: Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas
Két megtévesztően hasonlatos bőrönd nem a megfelelő kezekbe kerül. Ezzel egy bonyodalmakkal teli kalandos utazásra indulnak szereplőink, ahol nem kerüli el őket a sok félreértés és komikus helyzet, hiszen mindenki másnak hiszi a másikat, mint aki az valójában. A kavarodásban a szálak végzetesen összekuszálódnak. Az utazás összezárja a szereplőket egy térbe, ami a kapcsolatok tovább bonyolódását fokozza. A lányok összebarátkoznak, a fiúk pedig a maguk sajátos, egyéni módján keresik a lányok, és egymás társaságát.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes és élettel teli világról.
A Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője…
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése.
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!