Az emlékezés megszépíti az emberi arcvonásokat. És a múltat… Egy emberpár áll a naplementében és a lenyugvó nap utolsó sugarainak melege még egyszer megsimogatja arcukat, mielőtt lebukna a horizonton.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. február 24. vasárnap, 19:00
Naplemente
Székesfehérvári Balett Színház
Az emlékezés megszépíti az emberi arcvonásokat. És a múltat… Egy emberpár áll a naplementében és a lenyugvó nap utolsó sugarainak melege még egyszer megsimogatja arcukat, mielőtt lebukna a horizonton. A balett címe az idő múlásának metaforája. Az életben született és megtestesült dolgok, jelenségek, csakúgy az emberi élet elmúlásának költői képe. A Naplemente lényegében egy táncköltemény, amely mű az újonnan megalakult Székesfehérvári Balett Színház és a nagy múltú Nemzeti Táncszínház koprodukciójában létrehozott előadás.
Egerházi Attila
Korhatár: 14
Alkotók:
Egy nő: Lőrinc Katalin m.v.
Egy férfi: Krámer György m.v.
Egy zenész: Lőrinszky Attila m.v.
Egy lány: Cristina Porres Mormeneo/Emma Pérez Sequeda
Egy fiú: Graziano Bongiovanni/Jose Blasco Pastor
Koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Lőrinszky Attila és Leonard Cohen: Dance Me to the End of Love
Színpadkép- és fényterv: Egerházi Attila
Jelmeztervező: Szelei Mónika
Szcenikus: Bajkó György
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember ne éljen egyedül. Ugyanakkor, bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul egy rosszul nyomott fogkrémen, vagy be nem vallott horkoláson.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró. A Sors, ami néha jót, örömöt, szerelmet, máskor bánatot, halált hoz számukra.
“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)
Törés/vonalak: A japán eredetű szó, a kintsugi a tökéletlenségben rejlő szépséget jelenti meg, amelynek fő ismérvei az asszimmetria, a hiányosság,…
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
