
BEMUTATÓ - LACUS PELSO • Kulcsár Noémi Tellabor
A korszakokon átívelő előadás művészeti és popkulturális utalások révén a Balatonon pihenők szempontjából emlékezik vissza a legendás balatoni nyarakra. Nosztalgia, reménykedés, számvetés..
A korszakokon átívelő előadás művészeti és popkulturális utalások révén a Balatonon pihenők szempontjából emlékezik vissza a legendás balatoni nyarakra. Nosztalgia, reménykedés, számvetés..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Piątek, 15 Lipca 2022 20:30
Kulcsár Noémi: Tellabor
LACUS PELSO / BALATON
HU
Lacus Pelso: a Balaton latin elnevezése. A gondtalan, napsütötte nyarak helyszíne, a „magyar tenger”, amelynek napjainkra sajátos jelentése lett. A korszakokon átívelő előadás művészeti és popkulturális utalások révén a Balatonon pihenők szempontjából emlékezik vissza a legendás balatoni nyarakra. Nosztalgia, reménykedés, számvetés – sikeres (és sikertelen) változások sokaságát mutatja be a produkció, amely a korabeli, sajátos magyar életérzés mellett a mai valóságunkról is szól.
EN
Lacus Pelso: the name of Lake Balaton in Latin. The place where people have spent their hot, carefree summers for decades, it is the "Hungarian Sea", which today has a unique meaning of its own. Spanning multiple eras of Hungarian history, the performance reminisces about those legendary Hungarian summers through artistic and pop cultural references. With nostalgia for that period of hope during the last days of Communism, followed by a somber reflection on our present, the production shows us both successful (and unsuccessful) changes in the country's history since - giving the audience a glimpse into a time long gone, but familiar to every Hungarian to this day.
Alkotók
Táncolják: Bozsányi Liliána, Dzsupin Ádám, Túri Lajos, Hajszán Kitti, Eyassu -Vince Barbara
Dramaturg: Cseh David
Látvány: Csere Zoltán , Kulcsár Noémi
Zene: montage
Koreográfia, rendezés: Kulcsár Noémi, Harangozó-díjas
Támogató: NKA, EMMI, Nemzeti Táncszínház
Fotók: Kaszner Nikolett
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Ismét felnőtt egy tehetséges, új generáció a néptánc iránt komoly elhivatottságot érző alkotók közül. Ezek a fiatal koreográfusok ott vannak a magyar színpadi néptáncművészet élvonalában, de hivatásos táncegyütteseknél eddig alig kaptak lehetőséget, hogy bemutathassák egyedi, csak rájuk jellemző, friss szemléletű műveiket, azt az újszerű látásmódot, amellyel ők a mi közös „régi” kultúránk felé fordulnak.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy az ember…
A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj…
A vérpezsdítő és ma is népszerű dél-amerikai zenei ritmusok ihlető hatása, azok hagyományostól eltérő felhasználása Topolánszky Tamás koreográfiai gondolkodásában régóta…
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.