Csoóri Sándor költő halálának ötödik évfordulóján mutatja be a darabot a Nomád Nemzedék Társulat Novák Péter rendezésében. A művet nem kellett aktualizálni: a szerelem, a féltékenység gondja, a tiltás, a dacos ellenállás, a szegénység, a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozat örök ütközéseiről szól.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 12. vasárnap, 19:00
„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)
Előadják: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester: Berecz István
Zenekar:
Horváth Balázs – hegedű
Deáky Márton – szaxofon
Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa
Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz
Csurkulya József – cimbalom
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István
Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter
Támogatók: EMMI, Csóri Sándor Alap
Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára, úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából
A Győri Balett a 2017/18-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balett művel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író Nathaniel Hawthorne nagy sikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balett színpadi adaptációjának bemutatására.
Egy lehunyt szemű Buddha szobor, a nó-színpadra alászálló istennő, a Szent Anna-tó mellett kiásásra váró lovak, a Louvre egyik termében féltve őrzött milói Vénusz, és hangok, amelyek a föld alól szólnak hozzánk…
Nem Kahlo élettörténetét, hanem életútja és művészete által inspirálva egy önálló látványszínházi víziót mutatunk be egy drámai, ám mégis színes…
Carmen a szabadság szimbóluma. Története az olthatatlan vad szerelem drámája.
A Duda Éva Társulat előadásainak legszebb pillanatait élhetik át egy különleges szilveszteri összeállításban!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
