Csoóri Sándor költő halálának ötödik évfordulóján mutatja be a darabot a Nomád Nemzedék Társulat Novák Péter rendezésében. A művet nem kellett aktualizálni: a szerelem, a féltékenység gondja, a tiltás, a dacos ellenállás, a szegénység, a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozat örök ütközéseiről szól.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. szeptember 12. vasárnap, 19:00
„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta: drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)
Előadják: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester: Berecz István
Zenekar:
Horváth Balázs – hegedű
Deáky Márton – szaxofon
Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa
Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz
Csurkulya József – cimbalom
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István
Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter
Támogatók: EMMI, Csóri Sándor Alap
Prosper Merimée Carmen című remekműve nyomán, néhány gondolat Bizet operájának részletére.
Az indiai klasszikus tánc különlegessége, hogy egy időtlen kapocs múlt és jelen között. Ez a legősibb, ma is élő táncstílus a világon, amely, nem a mai formában ugyan, de már az ókorban is létezett. India egymástól távoli területein, különféle célok és hatások hozták létre a ma már klasszikus indiai táncokként ismert stílusokat.
A Bihari Együttes 1954-ben alakult Novák Ferenc vezetésével. Több mint fél évszázados működése alatt számos hazai és nemzetközi fesztivál nagydíját, helyezését nyerte el, a Martin György Néptáncszövetség által szervezett minősítő fesztiválokon kiváló minősítést, 2005-ben Csokonai Vitéz Mihály közösségi, 2012-ben Príma Primissima díjat kapott.
Balett, Broadway, Bernstein, Balanchine – csak néhány a Lábujjhegyen sorozat júniusi előadásának kulcsszavai közül. Ezen az estén kiderül, hogy miért…
A Frida Kahlo mexikói festőnő életét és művészetét feldolgozó látványos előadás egzotikus álomvilágba kalauzolja a nézőt a zene, a mozgókép…
Amerika a jövő országa, Amerika az ígéret földje, Amerika a lehetőségek hazája, egy tündérmese, főleg a 20. század eleji magyar…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
