Indiai táncjáték egy régi, mégis nagyon aktuális témáról, halandóknak tanulságul, okuljanak belőle, mielőtt az óceán újra elárasztja a világot, s elragadja minden féltve őrzött kincsüket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. szeptember 28. hétfő, 19:30
Bemutató - Az óceán kincsei
indiai táncjáték
Sivasakti Kalánanda Táncszínház
Egyszer régen, nagyon régen, az indiai mitikus időkben elpusztult a világ. Az óceán elöntött mindent és az összes értéket magával ragadta. Az addig folytonosan egymással rivalizáló „isteneknek” és „démonoknak” mindenük odalett, ráadásul a halhatatlanságukat is elvesztették. Egyszerű halandókká lettek. Ám azt mindannyian jól tudták, hogy a halhatatlanság itala, az Amrita, a tenger mélyén rejtőzik. Gondolták, ha összefognak, és együtt nekilátnak, közös erővel kiköpülhetik elvesztett kincseiket. A hatalmas feladathoz illőn választottak szerszámot. Köpülőfájuk egy óriási hegy, a köpülő zsinór pedig egy hatalmas kígyó volt. A munka során különböző nehézségek állták útjukat, ám végül meglett, amire legjobban vágytak, az Amrita. Bár elérték, amit akartak, a siker sokuknak csalódással járt, mert a halhatatlanság italából nem juthatott mindenkinek. Össze is vesztek, s akik pórul jártak, nem békéltek meg, s nem nyughattak, míg a világot újabb végveszélybe nem sodorták.
Indiai táncjáték egy régi, mégis nagyon aktuális témáról, halandóknak tanulságul, okuljanak belőle, mielőtt az óceán újra elárasztja a világot, s elragadja minden féltve őrzött kincsüket.
Táncosok: Antal Anna, Kelety Scarlett, Kunvári Krisztina, Kürschner Adrienn, Leat Leblanc Mihaela, Németh Tamás, Németh Veronika, Pethő Kincső, Somi Panni, Szécsi-Berron Fatime, Vesztl Zsófia, Zboray Antónia
Zene: Tóth Szabolcs
Szöveg: Péri Benedek
Díszlet kellék: Oldal István
Jelmez: Csekő Etelka
Koreográfia: Somi Panni
Időtartam 70 perc
A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket.” – így jellemzi Frenák azt az erőszakos, hatalomgyakorló attitűdöt, ami a Lutte-ben jelenik meg, és világunkat évszázadok óta kísérti.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.
Nem a verseket akarom eltáncolni, és nem a versek világát egymás után fűzni,hanem azt szeretném megmutatni, hogy a 21. században…
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a…
Mindenki a fedélzetre! Napkeltekor útnak indul a Szélkirálynő. Az úticél Pelevár, a világ legnagyobb kikötője. Mint a hajó kapitánya várom…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
A Nemzeti Táncszínház fenntartója.
